Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Fatuska Benjámin: Gróf Esterházy Miksa szerepe az atlétika magyarországi meghonosításában

motivációt nélkülöző torna- és vívóélet az úgynevezett kultúra hordozására hivatott réteget, a közép- és főiskolát végzett ifjúság többségét sem tudta meghódítani. A korcsolyázás idényjellege, a lovaglás és agarászat pedig exkluzivitása és költségessége miatt bizonyult alkalmatlannak a fizikai edzettséget eredményező társadalmi szervezkedések kiszélesítésére. Az említettek tanulmányozása arra az elhatározásra késztette Esterházy Miksát, hogy londoni követségi szolgálatakor szerzett tapasztalatai alapján az angol sportélet fejlett hajtását ültesse át a Monarchiába. Az egyetemre azért látogatott el, hogy az általa oly jól ismert és szeretett atlétikát a fiatalság körében kezdje el terjeszteni. 1874 decemberében Molnár Lajos felolvasást tartott az atlétikáról az ifjúságnak, ismertette az angolok és amerikaiak körében dívó testgyakorlatokat, és felvázolta az atlétika körébe szorosabb értelemben tartozó ágakat, vagyis a versenyjárást, versenyfutást, az akadályversenyt, póznaugrást, a hajítást, magasugrást és ökölvívást. Ehhez járult az úszás és a vívás is. Arra buzdította az egyetemi ifjúságot, hogy kövesse az angol példát, járuljon hozzá az atlétika meghonosításához. Legcélszerűbb tehát, ha csatlakoznak ahhoz a mozgalomhoz, mely céljául tűzte ki a MAC megteremtését.

20 A társadalom minden rétegében érzékelhető volt az érdeklődés a téma iránt, így Esterházy elérkezettnek látta az időt az első lépések megtételéhez. 1874. november 9-én a magyar szabadtéri testnevelés első eseményének tekinthető értekezlet zajlott le a Nemzeti Lovarda termében. A korabeli tudósítások szerint Kenessey Kálmán miniszteri osztálytanácsos elnökölt az értekezleten. Esterházy gróf előterjesztette az alapszabályok és a szakosztályok szervezésének általa kidolgozott vázlatát, valamint megbízott egy 12 tagú bizottságot a további munkálatokkal. A jelenlévők teljes névsora sajnos nem maradt ránk, de a tudósítás megemlíti a következőket: gróf Desewffy Aurél, Fittler Dezső ügyvéd, Sárkány J. Ferenc, a Vadász- és Versenylap szerkesztője, Dapsy László egyetemi tanár, Fenyvessy Ferenc egyetemi ifjúsági elnök, a későbbi ismert politikus, Trefort Ervin és Borsody László. Külön feljegyezték a torna-, vívó- és csónakázó egyesületek képviselőit: Szarvassy Sándor, Rumbold Bernát, Ráth Lajos és Molnár Lajos, aki a Reform című napilap belső munkatársa volt. A feladatokat egymást közt megosztva, Molnár a napisajtót árasztotta el cikkeivel, és gyakori felolvasásai keretében ismertette a szabadtéri sportok lényegét és céljait, a gróf pedig a társadalom magasabb rétegeit igyekezett a célnak megnyerni. A megalakítandó klub részére aláírásgyűjtést kezdeményeztek, mely aláírások száma 1875 februárjára elérte az 150-et. A MAC ideiglenes választmánya ismét ülést tartott, ahol megállapították a végleges alapszabályokat és megköszönték gróf Széchenyi Dénes adományát, aki Velencéből 1000 pengőforintot küldött alapítói díjként. Egy hónap múlva, ahogy azt Esterházy írta, „az ige testté lett"- 1875. március 15-én megnyílt a Nemzeti Lovarda emeleti terme a vívók és atléták részére. Hetente háromszor folyt vívás és tornászás, SIKLÓSSY 1929, 45. 254