Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Fatuska Benjámin: Gróf Esterházy Miksa szerepe az atlétika magyarországi meghonosításában

másik három napon pedig az ökölvívást és a pedestrianismust (gyaloglás, futás és ugrás) gyakorolták, Oheroly János vezetése mellett.

21 Az alakuló közgyűlést 1875. április 8-án rendezték meg a Nemzeti Lovarda földszinti termében, Somssich Pál elnökletével. Beszámolót tartott Sárkány J. Ferenc, vázolván az előkészületeket. Az alakulás napján már 8 alapító, 12 pártoló és több mint 250 rendes tagja volt az új intézménynek. Megválasztották a tisztikart is: elnök gróf Esterházy Miksa, alelnökök: Kenessey Kálmán, Sárkány J. Ferenc, az igazgatóválasztmány tagjai: Bánó Árpád, Benke Gyula, gróf Dessewffy Aurél, Fenyvessy Ferenc, gróf Esterházy Miklós, Fittler Dezső, Kacsok Lajos, id. gróf Lónyay Menyhért, Molnár Lajos, Perlaky Kálmán, Porzsolt Gyula, Rumbold Bernát, Somssich Pál, Szarvassy Sándor, gróf Széchenyi Dénes, Szervánszky Sándor, Trefort Ervin, Zoltán Géza. A formaságok után már csak egy feladat volt hátra, meg kellett mutatni a közönségnek, hogy mi az atlétika. Esterházy cikkeiből egyértelműen kiderül, hogy az atlétika egy tág gyűjtőfogalom, amin a sport normatíváinak olyan alkalmazását értette, amihez szorosan hozzákapcsolódott a szervezett klubtagság, a folyamatos felkészülés, a fair play, az amatőr szabályok megtartása és a teljesítményt motiváló bajnoki rendszer, egyszóval minden, amit Anglia sportpedagógiája előírt. Ha pedig a mozgásanyagát nézzük Esterházy atlétikájának, az tartalmazta az ugró-, futó-, dobószámokon kívül a birkózást, az ökölvívást, a kerékpározást, az úszást, a vívást és az evezést, valamint felölelte az angol sport- és a hazai népi játékokat is.

22 Az alakulás után rögtön felmerült a kérdés, hogy hol rendezzék meg az első atlétikai viadalt, egy versenypálya megalkotása ugyanis még csak távoli programpontként szerepelt a klub elképzelései között. Régebben a Városligeti fasorra, vagy az ennek végében lévő városligeti köröndre gondoltak ilyen nagy embertömeget megmozgató esemény kapcsán. A legkézenfekvőbb megoldásnak a lóversenytér tűnt. Azzal csak az az egy gond volt, hogy az atlétika olyan irányban készült átalakítani az emberi mentalitást, amely méltán adhatott okot az aggodalomra a lovas sport híveinek. A rendezők végül is az Újépületet választották, amire már akkor is gyanakodva tekintettek Pesten, amikor azt II. József megépíttette, ugyanis nem lehetett tudni biztosan, hogy mire szánták. Végül is kaszárnya lett belőle. A katonai parancsnokok azonban a maguk módján igyekeztek fenntartani a jó kapcsolatot a polgársággal, ami abban nyilvánult meg, hogy bizonyos látványosságok céljára esetenként átengedték az Újépület nagy nyolcszögletű udvarát: 1835-ben például itt mutatta be Voighlender az első automobilt, azaz a magától járó gőzkocsit. Ez azonban kevéssé használta ki a hatalmas udvar lehetőségeit. Nem úgy az 1840-es évek cirkusztársaságai, akik valósággal rákaptak a n

nájgebdjrd\ Ekkortájt már sokkal változatosabb produkciók zajlottak itt, pl. fiákkerversenyek. Az emeleti nyitott folyosók és ablakok könnyű rálátást biztosítottak a térre. (A MAC versenyen tribün is volt.) A MAC a katonai főparancsno21 SIKLÓSSY 1929, 4522 SIKLÓSSY 1929, 46. 255