Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Hajagos József: Hídfő a semmibe – A párkányi és esztergomi erődítési munkálatok 1849 júniusában

A május 25-én Bayer József ezredes vezetése alatt létrehozott Központi Hadműveleti Iroda hamarosan újabb intézkedést tett. Az Esztergom környéki erősítések „helyreállításával", helyesebben megtervezésével, egy újabb személyt, Johann May őrnagyot bízta meg, akit a Komáromból rendeltek ide. May eredetileg tüzér tiszt volt, de 1848 őszétől táborkari tisztként szolgált, s részt vett Komárom erődítményeinek a megerősítésében.

8 May június elején meg is érkezett, s Grochowalskival hozzálátott a hajóhidat védő ütegállások megtervezéséhez. Ezek az ő közbejöttével nyertek határozott formát. Négy ütegsáncot

9 terveztek, ebből a párkányi oldalon hármat. Az 1. számút, amely a Párkánytól nyugatra fekvő magaslaton helyezkedett el a Komáromba vezető ún. „esztergomi út" mentén. Ezt süllyesztett belső térrel tervezték, s 10 ágyúval kívánták felszerelni, amelyek tűz alatt tudták volna tartani az esztergomi utat, Párkányt, illetve az attól keletre húzódó nánai és kövesdi utakat, valamint magát a hajóhidat is. A 3. számú ütegsánc a hajóhíd párkányi feljárója mellett helyezkedett el. Ez tűz alatt tarthatta hosszában a hajóhidat, s annak esztergomi feljáróját. Ez volt az az ütegállás, aminek a megépítését Kmety már korábban elrendelte. Ezt 9 löveg befogadására kívánták bővíteni, s meg akarták magasítani a sáncait is. A 4. számú ütegsáncot az 1. számútól délre a Duna kanyarulatához tervezték. 10 ágyúja közül hármat a Duna folyásirányával szemben kívánták elhelyezni, ezek feladata a felülről leúsztatott gyújtószerkezetek szétlövése lett volna. Az úszószerkezetek megsemmisítésében szerepet szántak az akkor még létező Ebszoruló-szigetnek is. Itt az ezek kifogására alkalmas eszközöket kívánták telepíteni. Az üteg többi ágyúját a hajóhíd irányába kívánták elhelyezni, hogy azt adott esetben kereszttűz alá tudják venni. Láthatjuk, hogy a felsorolt ütegek elsősorban egy délről, vagyis Esztergom irányából történő támadással szemben kívánták biztosítani az átkelőt. Ehhez azonban szükség volt az esztergomi oldalon is egy ütegsánc kialakítására. Ez a 2. számú, s a terep adottságai miatt az előzőektől kisebb kiterjedésű volt. A hajóhíd esztergomi feljárója mentén az ún. Érsek-kertben kívánták felállítani, s 3 ágyúval tervezték ellátni. Ugyanitt 100 lövészt is el kívántak helyezni egy mellvéd mögött.

10 Mint említettük, a tervezéssel és a kivitelezéssel Johann May őrnagy lett megbízva. Napokkal később azonban a tervek és a kivitelezés felülvizsgálatával Török Ignác vezérőrnagy, a Hadügyminisztérium mérnökkari osztályának helyettes vezetője lett kinevezve. Török hamarosan meg is érkezett Esztergomba Szodtfrid Ferdinánd utászkari alezredes társaságában. Szodtfrid megérkezése kisebb bonyodalommal járt együtt. A helyszíni szemle után bírálatot fogalmazott meg May őrnagy elképzeléseivel szemben, amit May hatáskörébe történő illetéktelen beavatkozásnak fogott fel, s Szodtfrid eljárását jelentette a Hadügyminisztériumnak. El is érte a célját, mivel Görgei június 8 Johann Mayra - SZINNYEY 1887, 476-477.; BONA 1983, 230-231.; HAJAGOS József 1998, 130. 9 Az ütegsáncok (Batterie) sokszög (általában ötszög) alakú süllyesztett belső térrel rendelkező sáncok. 10 May 1849. június 5-i és július 1-i jelentései - HL 1848/49 31/384., 36/64., (II., V. okmány) illetve Török Ignác 1849. június 18-i jelentése - MOL P. 295. Görgey es. lt. 42. es. b 44. (IV. okmány). 231