Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Hajagos József: Hídfő a semmibe – A párkányi és esztergomi erődítési munkálatok 1849 júniusában

oldalon közelítették meg, s tüzérségükkel megrongáltak egy gőzhajót és egy röppentyűt.

4 Az ezután szorosabbra záruló ostromzár azonban újabb akciókat már nem tett lehetővé. A téli időszak és a februári, márciusi áradás levonulása után Esztergom és Párkány között üzembe helyezték a városi hajóhidat, amely összeköttetést teremtett a Duna két partján elhelyezkedő cs. kir. csapatok között. A magyarok sikerrel meginduló 1849-es áprilisi ellentámadása új helyzetet teremtett. Az új császári főparancsnok, br. Ludwig Weiden tábornagy felismerte a magyarok szándékát Komárom felmentésére, s ennek megakadályozására Esztergomba és Párkányba rendelte a cs. kir. II. hadtestet. A VII. magyar hadtest a nagysallói ütközet után április 20-án Kéméndnél meg is ütközött az ehhez tartozó Wyss-dandárral és visszavonulásra kényszerítette azt Párkányba. Weiden a nagysallói magyar győzelem után a Buda környéki bekerítéstől tartva, április 23-án elrendelte a cs. kir. fősereg Győr felé történő visszavonulását. Ezen a napon hagyták el Párkányt és Esztergomot is a cs. kir. csapatok, megsemmisítve a hajóhidat. Helyükre április 29-én a VII. hadtest Kmety György ezredes vezette hadosztálya vonult be. Ez Vácról elindulva Szobnál és Nagymarosnál kelt át alkalmi hidakon a Dunán. Esztergomba bevonulva Kmety azonnal elrendelte egy új hajóhíd létesítését a Duna két partja között. Ennek elkészítésében kiemelkedő szerepe volt Beszédes Józsefnek, aki akkor a Középponti Vasúttársaság technikai igazgatója volt, később pedig a folyószabályozási munkákban szerzett magának elévülhetetlen érdemeket. A szükséges eszközöket és a faanyagot a helyi fakereskedők biztosították. Az elkészült hajóhíd biztosítására megtették az első intézkedéseket is. A párkányi oldalon megkezdték egy sáncokkal megerősített ütegállás kiépítését.

5 Az itteni további erődítési munkálatokat a magyarok Buda bevétele utáni hadműveleti elképzelései határozták meg. Görgei, a Klapka által készített védelmi jellegű haditervet félretéve, támadólag kívánt fellépni. A fő támadást a cs. kir. főerők ellen a Vág vonalától kívánta megindítani Pozsony felé. Kudarc esetén a hadműveletben résztvevő magyar erőknek szintén Párkány és Esztergom felé kellett visszavonulniuk. A Vághoz történő felvonulást a III., II. és I. hadtestek május 25-én kezdték meg. Az élen haladó III. hadtest csapatai május 29-én értek Esztergomba.

6 A hadtest vezérkaránál szolgáló Adolf Grochowalski őrnagy ekkor kapott utasítást arra, hogy tervezzen olyan ütegállásokat, amelyek hatékonyan biztosítják a hajóhidat különböző irányú támadás, illetve a folyón leúsztatott gyújtószerkezetek, roncsák ellen.

7 4 Kosztolányi Mór ezredes 1849- február 3-i jelentése az OHB-nak a komáromi várőrség tevékenységéről - MOL H. 2. OHB 1849:2690. 5 Kmety 1849. április 29-i jelentése - HL 1848/49 24/506, közli FARKAS - BÖHM 1998, 126-127. 6 HL 1848/49 30/48. 7 Grochowalski Török Ignác 1849- június 18-i jelentésében tévesen Krohowalsky néven szerepel - MOL P. 295. Görgey cs. lt. 42. es. b 44. 230