Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Hajagos József: Hídfő a semmibe – A párkányi és esztergomi erődítési munkálatok 1849 júniusában

Hídfő a semmibe. — A párkányi és esztergomi erődítési munkálatok 1849 júniusában

1 Hajagos József (Berze Nagy János Gimnázium, Gyöngyös) Komáromban 1848/49-ben nagyszabású erődítési munkálatok zajlottak. Az már kevésbé ismert, hogy 1849 nyarán Párkány és Esztergom térségében is jelentős erődítési munkálatokra került sor, ugyanis itt magyar részről egy megerődített hídfőt kívántak létrehozni. Ez összefüggésben volt az 1849. júniusi katonai elképzelésekkel, illetve Esztergom és Párkány közlekedési földrajzi helyzetével. Budáról itt vezetett keresztül a Pozsonyba vezető főútvonal Köbölkút, Érsekújvár és Galánta érintésével. Ez fontosabb útvonalnak számított a 19. század közepén, mint a Komáromon átvezető. Megerődített hídfő létesítése Esztergom és Párkány között már 1848 őszén felmerült. A vesztes október 30-i schwechati csata után a magyarok valószínűsítették a hg. Alfred Windisch-Grätz tábornagy, illetve a br. Balthazar Simunich altábornagy vezette császári erők közeli támadását. A szükséges intézkedésekről az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) helyettes elnöke, Nyáry Pál értekezett br. Hrabovszky János altábornaggyal, budai főhadparancsnokkal, aki úgy vélte, „hogy Pozsonyt tartani nem lehet, s ott egyebet erősítés dolgában, mint a mi eddig tétetett, semmi nem is kell, hanem minden gondot kell fordítani Komárom és Párkányra; ez utóbbira azért, ha hogy Simonicsnak vagy másnak sikerülne Komáromnak hátába kerülni. '

2 Az idézetből kiderül, hogy ekkor Komárom keletről történő biztosítása lett volna a feladata a párkányi erődítéseknek. Mészáros Lázár hadügyminiszter és br. Hrabovszky János altábornagy november 4-én helyszíni terepszemlét tartottak Schilling ezredes, budai erődítési igazgató bevonásával. Tapasztalataik alapján elvetették az itteni erődítési munkálatokat. Mészáros 1848. november 7-én azt jelentette az Országos Honvédelmi Bizottmánynak, hogy „apárkányi állás egy szép tsata tér, de erossitésre [!] azért nem alkalmas, mivel oly kiterjedésű hadi czélnak meg felelőleg oly kiterjedésűnek kellene lennie, hogy védelmére 3000 embert igényelne, mit oly haderő és idő hiányában merényleni nem lehet.'* így 1848 novemberében csak Komáromban indultak meg nagyszabású erődítési munkálatok. Az Esztergom és Párkány közötti átkelő 1849 januárjában a es. kir. csapatok birtokába került, akik szintén nagy jelentőséget tulajdonítottak neki. Állandó helyőrséget állomásoztattak itt, noha a téli időszakban a hajóhíd beállítása nem volt lehetséges. Az esztergomi helyőrség ellen február 8-án a komáromi várőrség gr. Esterházy Pál alezredes vezette különítménye egy rajtaütést is végrehajtott. Esztergomot a párkányi 1 A tanulmány egyik előadása volt a 9- Komáromi Napok keretében 2000. április 29-én megrendezésre került „Nyári Hadjárat és Komárom" című történész konferenciának. 2 Nyáry Pál 1848. november 2-i levele Kossuthnak - KLÖM XIII. 222. sz. i. 3 MOL H. 2. OHB 1848:2530. 229