Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)
Kemecsi Lajos: Tatai csapók és posztósok hagyatéki leltárai
19. század első évtizedeiben. A tatai iparosok rendszerint a közeli Baj község határában, illetve a Tatához tartozó újhegyi dombon rendelkeztek szőlőkkel. Ezek értéke változatos, 130 és 1000 FT között szerepel az összeírásban. 145 A korszak mezővárosi népi építészetéhez is kitűnő források a hagyatéki leltárak. 146 A tatai inventáriumok alapján elsősorban a különböző használatú épületek értéke rekonstruálható. Tanulságos adatok találhatóak az épületanyagokról és az épületszerkezeti részletekről, méretekről is. A jó minőségű faanyag a vizsgált korszakban általánosan elterjedt a mezővárosi építészetben, a nyersanyag beszerzésében és megmunkálásában a helyi iparosok mellett a kiterjedt árucserének is szerepe volt. 147 Zábutsek Mihály 1839-es leltárában szereplő leírás szerint rekonstruálható a telken álló cserepekkel fedett ház 2 szobával, konyhával, pincével. A festő ház, és a hozzá épült egy szoba teteje sindeles, akárcsak a telek végén álló istálló és féhaj is. A hagyatéki leltárak alkalmanként megőrizték az esetleges viták, osztozkodások emlékét. A mai olvasónak is szomorú egyes esetekben az a mérhetetlen elkeseredés, amivel alkalmanként az örökösök akár édesanyjukkal is vitáztak az elhunyt kézműves hagyatékának felosztásakor. A kétszer is megözvegyült Barabás Ilona és saját lányai közötti vitát érzékelteti egy utólagos bejegyzés (más kéz írása) az 1802-ben készült leltáron: „Lehetetlen, hogy az elöljárók köztök igasságot teh essenek". u * Összefoglalás A tatai csapómesterek háztartásainak eszközellátottsága a hagyatéki leltárak alapján megítélve különböző volt. Általánosan megállapítható azonban, hogy a felszereltség színvonala hasonlóan az ismert mezővárosi háztartások eszközkészletéhez magasabb, mint a falusi paraszti háztartásoké. Ezt részben magyarázza, hogy a földműves parasztgazdaságok „pénzkitermelő" képessége alacsonyabb volt, ezért a gazdálkodáshoz szükséges, iparosok által készített eszközöket nagyon megbecsülték. 149 Kivételes esetben a kereskedőként is működő csapómester háztartásában olyan luxustárgyak is megjelenhettek, mint 1841-ben Szerenka Ádám licitációjában szereplő 28 Ft értékű spanyolfal vagy a napernyő és az ezüstös nád bot. 150 Természetesen pusztán a hagyatéki leltárak segítségével nem lehetséges még a legszűkebben megfogalmazott kutatási célok elérése sem. Viszont a kiegészítő levéltári források, a tárgyi emlékek adatainak segítségével ezek a kitűnő adattárak szinte a kutatók kincsesbányáivá lehetnek. A tatai csapók névkönyvének segítségével a céh taglétszámának, a szegődtetésnek, a remeklésnek, a tisztségviselők archontológiájának 145 Pl. Blahó István újhegyi szőlőjét 982 Ft-ra értékelték 1843-ban. NM Inventárium Gy. 1014. sz. 146 Ilyen vizsgálatra kitűnő példa SZILÁGYI 1987. 147 KEMECSI 1999a. 148 NM Inventárium Gy. 1357. sz. 149 SZABÓ 1997, 311. 1,0 NM Inventárium Gy. 3706. sz. 204
