Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Kemecsi Lajos: Tatai csapók és posztósok hagyatéki leltárai

értékelhető a vizsgálat idején készült irategyüttes.

88 Részletes elemzése szétfeszítené a tanulmány kereteit, de legfontosabb adatai jelen elemzést is gazdagíthatják. A „bukott árvaszéki elnök"'ingó javainak árverési jegyzőkönyve 497 tételt tartalmaz, 6280 Ft értékben. Az inventáriumok tanulsága szerint a helyi születésű lakosok, tősgyökeres iparosok házat, esetenként földet is örököltek szüleiktől. Gyakori, hogy több darabban lévő földjeik egy részét örökölték, a többit vásárolták. A földek többsége veteményes kert, esetleg csigás kert megnevezéssel került a hagyatéki leltárakba. Szerenka Ádám perének iratai között fennmaradt szántóföldjeinek és kertjeinek, szőlőinek értékbecslése is. A tóvárosi határban az „ugy Nevezett Csigás Kertek közt 200 négyszögöl lóheréje 130 Ft értékben, a tó melletti földön 3 Kereszt rozs 19 Ft, a szöllösi dűlőben búza és rozs 23 Ft, a baji düllőben tavaszi búza 3 Kereszt és kukoricza 40 Ft" értékben szerepel. „A Cséke tó aljai kertek között 992 négyszögölön vagyon a kertben 14 almafa, 20 körtvélyfa, 85 (!) szilvafa, 20 ágy káposzta palánta, 67 ólma és körtvély oltovány, 20 ágy őszi káposzta, 7 ágy zeller űltetmény, 15 ágy sárga répa, 3 oltott sárga baratckfa és 16 ágy uborka... a Kertben található Kő épület.. .pálinkafőző Kazány kádal együtt "

89 A leltár alapján részletes képet nyerünk a korszakban elterjedt különböző gyümölcsfák és kerti vetemények jellegéről és értékéről egyaránt. A mezővárosi iparosok földműveléséről is értékes adatokat közöl az összeírás. Még a gazdag és tekintélyes Szerenka Ádám leltárában is szerepelnek azonban a mesterséghez szükséges eszközök. A ház nagyságát és berendezését a kézműves mester anyagi helyzete alapvetően meghatározta. A ház értéke méretétől és állapotától egyaránt függött. A lakóház alaprajzi tagolódása hasonló a parasztházakéhoz. A legtöbb esetben négyhelyiséges házat írtak össze: elülső ház, konyha, hátulsó ház, kamra. A hátsó szoba berendezése mindenütt szerényebb volt. Elsősorban alvásra, ruhák, illetve ágynemű elhelyezésére rendezték be, esetenként kamraként funkcionált. A mesterség gyakorlásához szükséges műhelyt legtöbb esetben szintén a második szobában, esetleg a kamrában rendezték be. Előfordult a ház helyiségeinek felsorolásakor a cselédszoba említése is, ezekben az esetekben szintén itt találjuk a mesterséghez szükséges szerszámokat.

90 Kivételes az olyan házleírás, mint Supka Ferencé, akinek 4 szobája, 2 konyhája, 2 kamrája és külön műhelyháza is volt. Az értéke is jelzi méretét (800 Ft).

91 A posztósmesterek - a némileg eltérő munkafázisok miatt (mint amilyen a gyapjú festése) házainál rendszerint találunk ún. festő házat is.

92 Szerenka Ádám házának és lakáskörülményeinek megismeréséhez különösen jó forrás a Bauer József által 1841 júniusában kiállított számla az elvégzett üveges munkákról. „Az első szobákban 7 ablakok, 2 88 NM Inventárium Gy. 3706. sz. 89 NM Inventárium Gy. 3706. sz. 90 Pl. Barabás Ilona özvegy leltára 1802-ből. NM Inventárium Gy. 1357. sz. 91 NM Inventárium Gy. 0999- sz. 92 NM Inventárium Gy. 4068. sz. 196