Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Kemecsi Lajos: Tatai csapók és posztósok hagyatéki leltárai

ságot feltáró elemzések.

25 Német szakirodalmi előképek alapján érdekes kérdés, a város - falu kapcsolatát kutatók számára az ún. városi jellegű tárgyak, innovációs tárgyak arányának vizsgálata. Az inventáriumok kutatása szoros kapcsolatban áll a múzeumi gyűjteményeket feltáró kutatásokkal, segítségükkel a raktárakban őrzött néma tárgyak vizsgálata eredményesebbé válhat.

26 Mindazonáltal a legrészletesebb levéltári forrásokon alapuló vizsgálat sem lehet alkalmas a jelenkutatáshoz hasonló pontossággal a valóság visszaadására. Azonban a hagyatéki leltárakat használó kutatók számára is rendkívül értékesek és iránymutatóak a Fél Edit, Hofer Tamás vagy Juhász Antal és más kutatók által végzett és publikált jelenkutatások.

27 A közösségi ízlés, népművészet kutatásának újszerű megközelítéséhez használta az inventáriumokat Gráfik Imre. A leltárak segítségével a múzeumokban felhalmozott reprezentatív műtárgygyűjtemények alapján kidolgozott stílusvizsgálatok pontosabb képet mutathatnak.

28 A hagyatéki leltárak kutatói sajnálatos módon - a Néprajzi Múzeum inventáriumgyűjteményének jellegéhez igazodva - szinte kivétel nélkül a mai Magyarország területére vonatkozó kutatásokat végeztek.

29 A további vizsgálatok szervezésében ezt a hiányosságot is figyelembe kell venniük a kutatóknak. A hagyatéki leltárakat felhasználó kutatók minden esetben utalnak a leltárak megbízhatóságának kérdésére.

30 A hagyatéki és vagyonleltárak soha nem teljesek. A hiányzó tárgyak vagy tárgycsoportok nagy mennyiségű leltáron végzett kvantitatív elemzéssel kimutathatóak és megfelelő módszerek alkalmazásával az így jelentkező bizonytalanságok kiküszöbölhetőek. A régebbi, 18. századi leltárakból szegényesebb tárgyi ellátottság állapítható meg, azonban a korszak elején készült leltárakra országosan jellemző, hogy az összeírás sokkal esetlegesebb volt a későbbi időszakhoz viszonyítva. Az egyes esetekben hiányosnak tűnő leltárak között akadnak olyanok, amelyek egy-egy özvegy, idős, szegény ember furcsa összetételű és különösen kevés darabból álló tárgyi környezetét rögzítették. A hiányos leltárak eredetét magyarázhatja, hogy a női viselet és az ágynemű például az asszony ősi vagyonának számított, amelyet lányai örököltek, ezért a férfiak leltáraiból rendszerint hiányoztak. Az élelmiszer készleteket is általában a halotti toron elfogyasztották, így ezekről is csak elvétve olvashatunk az inventáriumokban.

31 A leltárak segítségével kimutatható, hogy a háztartásokban megtalálható tárgyak száma között óriási különbségek vannak.

32 Szerepel olyan leltár is a Néprajzi Múze25 Pl. GRIBAUDI-BLUM 1990.; REVEL 1996. 26 Vö. HOFFMANN 1988, 15-16. vagy ÁRVA - GRANASZTÓI 2000, 705. Ilyen jellegű kutatások eredményei: pl. GRÁFIK 1992a., 1992b. 27 FÉL 1941.; FÉL-HOFER 1964.; JUHÁSZ 1985-, 1991. 28 GRÁFIK 1992a. 29 A szlovákiai Vajkáról készített gyűjtés a kivétel: KOCSIS 1997. 30 BENDA 1989-, 1992.; GRANASZTÓI 1998. 31 Vö. KOCSIS 1993, 34. 32 GRANASZTÓI 1998, 27. 184