Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Kemecsi Lajos: Tatai csapók és posztósok hagyatéki leltárai

um inventárium gyűjteményében, amelyben több mint félezer tárgy van felsorolva, mfg 20-30 tárgy is alkothatott teljes hagyatékot. A rövid, hiányos leltárak a kvantitatív vizsgálat céljainak kevésbé felelnek meg, ezzel szemben további levéltári források segítségével rendkívül értékesek lehetnek a kvalitatív elemzések számára. Tatai hagyatéki leltárak Nagyobb problémát jelenthetnek a kutatónak azok a források, amelyek nem reprezentálják jól a vizsgált közösség kor-, vagyoni-, etnikai- vagy társadalmi összetételét. A fennmaradt tatai hagyatéki leltárak ebből a szempontból alkalmasak a sokoldalú elemzésre. A település, Tata pontosabban három területi egység (Tata, Tóváros és Váralja), amelyek a több évszázados szoros kapcsolat ellenére csak 1938-ban egyesültek közigazgatásilag. Ennek ellenére a néprajzi és történeti kutatás is - bár esetenként jelezve a különállást - Tata néven, egységként hivatkozik a településre. A város lakosságának etnikai, felekezeti, foglalkozásbéli megoszlása tükröződik a fennmaradt hagyatéki iratokban.

33 A tata-tóvárosi hagyatéki leltárak vizsgálatát elősegíti az, hogy jellemzőik eleget tesznek a statisztikai homogenitás követelményeinek.

34 Tata a török korban végvár volt, s 1727-től az uradalmat megvásárló Eszterházy család uradalmi központja. Bácskai Vera soktényezős klasszifikációs kísérlete másodrendű kereskedelmi központként jellemzi Tata-Tóvárost.

35 Tata uradalmi központ jellege mellett elsősorban fejlett kézműiparának köszönhette térségi centrum szerepét. A város egy kiterjedtebb táj piacközpontja volt. Népességét tekintve kisváros a település. Az 1763-64-ből származó összeírás szerint Tatán, Váralján és Tóvároson összesen 3986-an laktak.

36 Igaz, hogy a spontán és szervezett betelepítésnek és a népszaporulat növekedésének köszönhetően a mezővárosok lakossága a II. József uralkodása idején (1784-87) zajlott népszámlálás adatai szerint közel megkétszereződött (7324 fő).

37 A tatai hagyatéki leltárakat feldolgozó kutatás még nem jutott el a számítógépes adatbázisra épülő széleskörű kvantitatív vizsgálatok szintjére. A szükséges adatkezelő program segítségével elindult az adatbázis kialakítása, amelyben várhatóan több tízezer tárgy szerepel az összeírások alapján. Az adatbázis kialakítása után a leltárakban szereplő teljes tárgyi világ összetett szempontok szerinti elemzése válik lehetségessé. Az elemzés alapját a három településrészről származó összesen 156 darab 1768 és 33 Az etnikai sajátosságot érzékelteti az elnevezések korabeli változása is. Tóváros 1743 előtt Tótváros néven szerepel a forrásokban. 34 Vö. BENDA 1992, 384. 35 BÁCSKAI - NAGY 1984, 147. 36 KRING 1937, 397. 37 KÖRMENDI 1984, 13185