Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Kemecsi Lajos: Tatai csapók és posztósok hagyatéki leltárai

munkák is.

is A korszerű társadalomtudományi kutatások irányába tartozik a társadalom rétegződésének a női inventáriumok alapján történő vizsgálata.

16 A hagyatéki leltárak ígéretes lehetőségeket kínálnak a paraszti gazdaság és háztartás elemzésére is.

17 Az inventáriumok kutatása olyan nagy múltú tudományos kérdés újszerű vizsgálatát is lehetővé tette, mint a tanyáké.

18 A parasztságra vonatkozó hagyatéki leltárak tömeges megjelenése - a városlakókkal ellentétben - csak az 1850-es évek második felétől mutatható ki. Az osztrák polgári törvények magyarországi bevezetése után (1852) vált kötelezővé a hagyatéki leltárak készítése. Számuk növekedésével fordítottan arányos azonban a bennük található információk mennyisége. A tömeges készítés hatására a leltárak homogenizálódtak.

19 A tematikus elemzések elsősorban a lakáskultúra területére vonatkozó kutatásokat tartalmazzák.

20 A társadalmi csoportokhoz köthető lakásberendezés-típusoknak a vizsgálata is kutatható az inventáriumok segítségével. Kiemelkedő eredmények születtek az inventáriumkutatásban a forráskiadás területén. A Néprajzi Múzeum inventáriumgyűjteményére építve több kötet jelent meg az 1980-90-es években.

21 A gazdag jegyzetapparátussal kiegészülő kötetek rendkívül fontos forrásként inspirálják a további kutatásokat. Az elmúlt évtizedben az inventáriumkutatás irányai részben módosultak. A mezővárosi tárgyi kultúra kutatása mellett a városi polgárság viszonyait is feltárni igyekvő kutatás indult az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékén. A hagyatéki leltárak értékeire felfigyelt az elmúlt években egyre inkább felélénkülő mikrotörténeti irányzat is. Több ilyen jellegű vizsgálat egyetlen hagyaték iratanyagának feldolgozására épül. Az így született tanulmányok megkísérlik rekonstruálni egy-egy személy környezetét, mindennapjainak világát.

22 Az inventáriumok adatainak szemiotikai szempontú vizsgálata is megindult a hazai kutatásokban.

23 Készültek olyan vizsgálatok is, amelyben a 18-19- századi tárgyi világ struktúrájának kutatói ún. tárgyféleségek csoportjait elemezték.

24 Vizsgálataik során a grafikai ábrázolások mellett a faktorelemzés módszerét is alkalmazzák. A nemzetközi szakirodalom eredményeinek hazai megismerésével tovább erősödhetnek a változatos egyéni szituációkkal megragadott való15 SZŰCS 1995a., 1996.; KOSA 2001. 16 SZŰCS 1995b. 17 SZABÓ 1997, 305. 18 SZENTI 1989, 549. 19 BENDA 1989, 241., 248-249- illetve 1992, 384. 20 Pl. BENDA 1989-; SZILÁGYI 1987.; D. ASKERCZ 1976. 21 BENDA 1988, 1995.; KOCSIS 1988, 1997. 22 BENDA 1984.; HORVÁTH D. 1987, 1989-, 1993-; SZŰCS 1998. 23 GRÁEIK 1992b. 24 Ilyen csoportosítás az alapja pl. Granasztói kiskunhalasi kutatásainak is: bútor, ruhanemű, ágynemű, konyhai-háztartási eszközök, szerszámok, gazdálkodási eszközök, egyéb tárgyak. (GRANASZTÓI 1998, 29.) A legelterjedtebb csoportosítás a Néprajzi Múzeum Inventárium Gyűjteményében Benda Gyula által kidolgozott felosztás. 183