Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Prohászka Péter: Egy gladiátorokat ábrázoló feliratos római fibula Pannoniából

kerültek elő hasonló jeleneteket bemutató mozaikok. A németországi Nenningból,

65 Augsburgból

66 és a svájci Augusta Rauricából

67 a 2-3. századra keltezhető épületek és mozaikjaik a gladiátorábrázolások kedveltségére mutatnak.

68 A legszebb, napjainkban is látható alkotás ezek közül a Borghese mozaik, amit 1834-ben találtak meg és egy peristyliumos villa egyik termének a padlóját díszítette.

69 Ezen a 4. századi műalkotáson az ábrázolások mellett a gladiátorok nevei és az általuk elért eredmények is szerepelnek. A tehetősebbek lakásainak díszítése mellett a gladiátorjátékok hatással voltak az apró tárgyak művészetére is,

70 amely ábrázolások számtalan szobor, mécses és kerámia felületén szemlélhetőek. A legelterjedtebbek a különféle mécsesek, amelyeket Pannoniából is nagy számban ismertek

71 és rajtuk az összes gladiátortípus megjelenik.

72 Hozzájuk hasonló magas színvonalú ábrázolást kínálnak a reliefdíszes kerámia medaillonok

73 és a terra sigillata edények, elsősorban a galliai és germániai műhelyek termékei, amelyeken magányosan és párosan egyaránt megtalálhatóak mind a secutorok, mind más harcostársaik.

74 Ezek az áruk a Duna menti kereskedelemnek köszönhetően nagy számban érkeztek hazánk területére is, és a rajtuk található ábrázolások sokszor előképül szolgáltak más tárgyak díszítéséhez. A kerámiák mellett Britanniában és a nyugati provinciákban gyakran kerülnek elő gladiátorábrázolásos üvegedények, amelyek a germániai tartományokban dolgozó műhelyek termékei.

75 Az arénában folyó harcot mutatja be egy 1. századi gemma,

76 amely eddig egyedülálló alkotás a maga nemében. A gladiátorokat ábrázoló bronz szobrok széles körben elterjedtek, sőt a felszerelésüket mintául vevő bronztárgyak is megmaradtak, mint az Odessosban talált gladiátorsisak/gö/ea formájú bronz balsamarium.

77 A gladiátorjátékokkal kapcsolatban számos emléket ismerünk Pannoniában, amelyek arra mutatnak, hogy a birodalom többi részéhez hasonlóan itt is gyorsan elterjedtek. Kétségtelenül a legjelentősebbek ezek sorából a pannóniai amphitheatrumok.

78 A 2. században többet építettek fel a nagyobb városok mellett. Carnuntumban és 65 PARLASCA 1959, 35-37. 66 PARLASCA 1959, 101. 67 BERGER-JOOS 1969-1970, 3-106. 68 NAGY 1934, 78.; PARLASCA 1959, 22. 69 ROCCHETTI 1961, 79-115. 70 WEEBER 1994, 8. 71 IVÁNYI 1935.; RNJAK 197972 A gladiátorábrázolásos mécsesekhez: LOESCHKE 1919, Taf. IX-X; WOLLMANN 1917. 7Í DESBAT 1980-81, 127-133. 74 DÉCHELETTE 1904, 97-101.; HERMET 1934, 25-27., pl. 21-24.; OSWALD 1964, 76-79-, pl. XLVIII-LIX. 75 KISA 1908, 693-740.; KRÜGER 1909, 354-367.; BEHRENS 1926-27, 62-77.; COLLINGWOOD-RIGHT 1991, 91-95. 76 HILLER 1979, 105., Abb. 88. 77 MINCEV 1974, 94., Pl. 3, 2. 78 MÓCSY 1962,772-773.; HAJNÓCZI 1973, 127-150.; TÓTH 1978, 272-275. 143