Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Prohászka Péter: Egy gladiátorokat ábrázoló feliratos római fibula Pannoniából

amelyekben a költségek és a felvonultatott gladiátorok száma is szerepel.

56 A játékok megrendezéséről egészen a 4. századig folyamatosan vannak forrásaink és még a 3. század válságos időszakában is nagy népszerűségnek örvendtek. A kereszténység hatásával magyarázható, hogy Nagy Konstantin 325-ben rendeletileg megtiltja a birodalom keleti felében ezeket a látványosságokat, a nyugati részen csak 399-ben tett Honorius császár intézkedéseket a gladiátoriskolák bezárására, amely az 5. század elején a játékok megszűnését vonta maga után.

57 Az elhunyt ősök tiszteletére rendezett gladiátorjátékok a római köztársaság idején gyorsan státusz szimbólummá váltak, és mivel a dicsőséget szervezőik a későbbiekben is le akarták aratni, ezért igyekeztek azokat megörökíteni. Mint arról Idősebb Plinius tudósít C. Terentius Lucanus (Kr. e. 2. század) volt az első, aki egy hatalmas táblaképet helyezett el a Nemiben található Diana ligetben, amely az általa rendezett játékot ábrázolta.

58 Később ezeket a képeket, amelyek a gladiátorpárok harcát mutatták be, a forumokon is kifüggesztették. így nem meglepő, hogy ez divatot teremtett és a síremlékek plasztikai díszítésénél hasonló ábrázolások jelentek meg. Ezek sorából kiemelkedik Lusius Storax sevir augustalis amiterniumi (Chieti) síremlékének reliefje, amelyen a munus gladiatorium látható.

59 Ezen a harcoló gladiátorok mellett feltűnnek a hivatalviselésre utaló ábrázolások is. A tehetősebb embereknek számos hasonló módon díszített Kr. e. 1-Kr. u. 1. századi sírépítményét, vagy azoknak maradványait ismerjük Rómából,

60 valamint PompejibŐl, ahonnan M. Umbricius Scaurus reliefjét külön is meg kell említenünk.

61 A későbbi évszázadok során a gladiátorok díszített síremlékei mellett további reliefek készítése is ismert a Római Birodalom területéről. A gladiátorjátékok Kr. u. 1. századi megjelenése és elterjedése a Birodalom különböző részein hatással volt a provinciákban élők mindennapi életére is, ugyanis a városokban sorra jöttek létre szurkolótáborok, amelyek egyes politikai csoportok ill. gladiátorok mögé zárkóztak fel.

62 A gladiátorok és a különféle játékok a hétköznapok divatjában is egyre jobban tükröződtek.

63 A gazdagabbak villájuknak, lakóházuknak a díszítése során örökítették meg a játékokat. A sírépítmények reliefjeinek a motívumai így sorra jelentek meg a római épületek mozaikjain. Az afrikai zliteni villa mozaikjának szélén körbefutó szegélyen lévő alakok betekintést nyújtanak a játékokba, a mozaikot az 1. század végére helyezte a kutatás.

64 Az európai területekről is 56 A feliratok részletes elemzését: TUMOLESI 1980.; FORA 1996. 57 SCHNEIDER 1918, 771-772.; VILLE I960, 291-327. 58 Plinius, Nat. Hist. XXXV, 52.; SCHNEIDER 1918, 762-76359 HELBIG 1913, 226-227.; ROBERT 1949, PL XIX; KÖHNE-EWIGLEBEN 2000, 56., Abb. 32. 60 A reliefekről FACCENNA 1949-1950.; FACCENNA 1956-58. 61 TUMOLESI 1980, Tav. Ill; HÖNLE-HENZE 1981, 43-50. 62 FRIEDLAENDER é.n., 484.; KUZSINSZKY 1891, 90.; ROBERT 1940, 24-27. ái VILLE 1981, 334-339.; WEEBER 1994, 8. 64 AURIGEMMA 1926.; VILLE 1963, 147-150.; az újabb elemzését: HÖNLE 1982, 22-28. 142