Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Prohászka Péter: Egy gladiátorokat ábrázoló feliratos római fibula Pannoniából

díszítéséül szolgál a szigony első fele, míg a másikat úgy ábrázolták a gladiátor kezében, mintha az a harc során kettétört volna. A tanulmányban bemutatott fibulák képkompozíciójának párhuzamait a későbbiekben bemutatásra kerülő tárgytípusokon található ábrázolások között kell keresnünk. Az emberalakos fibulák között még egy harcoló gladiátorokat ábrázoló római fibulát ismerünk (8. kép), amit a bajorországi Waging am See község (Noricum) területén találtak, azonban ezen két nehézfegyverzetű harcos (secutores) összecsapását örökítették meg. A 3,3 cm hosszúságú bronz fibula közepén a fegyverek és pajzsok érintkezéséből a V és F betűket alakította ki a tárgy készítője, ami az V(tere) F(elix) rövidítése.

38 A fibula felerősítését ennél a darabnál nem zsaníros, hanem húros szerkezet szolgálta. Ezen példányon kívül csupán egyetlen egyalakos gladiátort (secutor) ábrázoló fibuláról van tudomásunk, amelyet a rosenheimi kiállítás katalógusában publikáltak (9. kép).

39 Kidolgozása emlékeztet azokra a csont zsebkésnyelekre, amelyeken szintén különféle gladiátorokat mintázták meg.

40 Ezek a formák és ábrázolások a provinciális lakosság körében azonban nemcsak a viseleti és a dísz-, hanem a használati tárgyakon is nagy divatnak örvendtek. A gladiátorábrázolásos fibulák készítése és a műhelykérdés A retiarius és secutor harcát bemutató további fibulákról, amelyek az általunk vizsgált két típushoz tartoznának, nincsenek adataink. Azonban 1970-ben a noricumi Flavia Solvában (Ausztria) folytatott ásatások során a XXX. insula területén egy fémműves műhely eszközeit találták meg a régészek.

41 A különféle ékszer- és fibulaformák között egy olyan ólom öntőminta volt (7. kép),

42 amelyet az első típusba sorolt fibulák gyártásánál használhattak. Az általunk bemutatott fibulákat bronzból ill. ezüstből kéregöntéssel készítették, majd a páncélzat és a fegyverek díszítését ezt követően karcolták és vésték be. A római korban gyakran alkalmazott öntési eljárást az egész birodalom területén folytatták.

43 A Flavia Solva északi városrészén, a XXX. insula délnyugati sarkában feltárt házban egy bronzlemezzel díszített ládából kerültek elő azok az öntőminták,

44 amelyek közül az egyik az első típusba sorolt fibulákkal azonos. Az öntőmintával teljesen megegyezik a Hegyesden (Veszprém megye) előkerült fibula (17. kép), amely arra mutat, hogy ezt a fibulát Flavia Solvában készíthették. Az ólomminta rajzán tisztán kivehetők az alakok körvonalai, a gladius valamint a retiarius vállánál a galerus és 38 WINGHART 1984, 110. 39 DIE RÖMER 2000, 286., Abb. 247., 427. 40 NAGY 1937, 194.; MERCKLIN 1941, Taf. XXXVIII, la-lb; KÖHNE-EWIGLEBEN 2000, 134., Abb. 118. 41 HUDECZEK 1972, 25-27.; HUDECZEK 1973, 33-56. 42 HUDECZEK 1988, 343-, Abb. 5. 43 THOMAS 1966, 123. 44 HUDECZEK 1973, 41-42.; HUDECZEK 1972, 25. 139