Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Miklósity Szőke Mihály–Bartosiewicz László: Római kori gímszarvasagancs rózsatövének biometriai jellemzése

A táblázatban számított mintegy 74%-os arány az 1. ábra segítségével értelmezhető mai németországi szarvasok agancsméretei alapján. I ábra: A római kori agancsrózsa életkorának becslése Becsült életkor, év A római kori rózsatő Átlagos arány Az 1. ábra tanúsága szerint a római kori agancs 8-9 éves egyedből származhat, hiszen a viszonylag nagy belső átmérő aránylag vaskos agancs alapját képezhette. A rózsatő külső átmérőiből becsült koszorúkörméret 224,5 mm. Ez nem éri el 18.272 db, 1956 és 1977 mért magyarországi gímszarvas trófea átlagát (2. táblázat).

5 2. táblázat: Mai szarvasagancsok metrikus jellemzői (BÁN és FATALIN 1986 nyomán) n Középérték ± standard hiba Relativ szórás Agancsszárhossz,% Agancsszárhossz 18.272 102,00 ± 0,185 0,245 100,000 Koszorúkörméret 18.272 24,37 ± 0,020 0,109 23,892 E két méret összefüggését allometrikus számítással

6 jellemezhetjük. Ennek előnye, hogy tízesalapú logaritmusaik alkalmazásával csökkenthető az adatok heteroszcedaszticitása, vagyis az a jelenség, hogy a nagyobb méretek nagyobb relatív szórást mutatnak (ld. 2. táblázat), ami torzulásokhoz vezethet a méretbecslés során.

7 5 BÁN-FATALIN 1986, 122. 6 FÁBIÁN 1969, 10. 7 BARTOSIEWICZ 1987, 356. 125 Koszorú belső/külső átmérő, %