Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Fülöp Éva: Mit sugallnak Széchenyi István gazdasági reformjai a mának?

jából fontos, hiszen elméleti téren nehezebb felmérni a támogatókat és ellenzőket, eldönteni, hogy ,^4 mit gróf 'SzféchenyiJ mond, mind szép elmefuttatás lehet"-Q csupán, vagy meg is valósítható program. Ezek a művek és ezek az alkotások a polgári lét megteremtésért folytatott küzdelem lépcsőfokai: s e létnek szerves tartozéka a polgári földtulajdon is. Létrehozásához hitelre, ahhoz pedig az aviticitas, s a fiscalitas eltörlésére és a ius proprietatis, azaz a szabad birtokbírhatás, a szabad paraszti tulajdon politikai-jogi feltételeinek biztosítására volt szükség. E feltételeket foglalta össze a „Stádium" 12, törvényeket javasló pontjában is, egymásból fakadó, következő láncszemként a hiteltől a szabad földbirtokláson-, tulajdonon át a közteherviselés egyes elemeiig, s a mindezeket biztosító nyilvánosságig. Ezt a folyamatot technikai-technológiai változásoknak is kellett követniük: tagosítás, az addig ellenérdekű szántóföldi gazdálkodás és állattenyésztés kiegyenlítését, egymásra építettségét hozó takarmánytermesztéssel és a korszerű vetésforgók megkövetelte nagyobb talajerő-utánpótlással összefüggő intenzív, istállózó állattenyésztés, eszközváltás, gépesítés. Ha ez egymásba fonódó láncszemekhez hozzátesszük a szállítás követelményét, s így az úthálózat javítását, illetve kiépítését - a „Stádium" pontjaiban is külön kiemelt vízimunkálatokat, a gőzhajózás megindítását és a megkezdődő vasútépítéseket -, jórészt együtt vannak mindazon gazdasági célok, amelyek megvalósítására Széchenyi törekedett. Külön szerep illeti meg Széchenyi eszmerendszerében a „hasznos intézményeket", az egyesületeket. A polgárosodásnak és a mezőgazdaság fejlesztésének kívánalma kapcsolódott itt össze ismét, hiszen egyik sem volt elképzelhető önkéntes, a társulok érdekközösségén alapuló szerveződések megindulása nélkül. Az „...egyesülés erő, s erő a nemzetek legnagyobb kincse." Az 1826 elejétől szervezni kezdett Kaszinó, a különféle, szorosabban az agrárágazatokhoz - lótenyésztés, juhtenyésztés, selyemhernyó-tenyésztés, gabonafeldolgozás stb. - kapcsolódó, azok fejlesztését célzó egyesületek, egyletek, társaságok (Rókavadászat Társaság, Pálya- vagy Lófuttató Társaság, Lótenyésztési Társaság, Sopron-Vasi Szeder Egylet, Pesti Lovar Egylet, Állattenyésztő Társaság, Soproni Selyemtenyésztő RT, Pesti Hengermalom RT, Magyar Gazdasági Egyesület), a híd-egyesület mind-mind olyan társadalmi lehetőséget is kívántak teremteni, ahol a „társasági rendnek mindenik osztályából" származók találkozhattak, eszmét cserélhettek, ismereteiket bővíthették, azaz gyarapították „...azon emberek számát, akik polgári eré472