Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Fülöp Éva: Mit sugallnak Széchenyi István gazdasági reformjai a mának?

nyekkel ékeskednek. " Polgári erényekkel, vagyis társadalmi-gazdasági célok megvalósítására irányuló cselekvéssel, „...életteli jövendőt virrasztani hazánkra...". A gazdaság fejlesztésében Széchenyi szerepet szánt a kiállításoknak, bemutatóknak, vásároknak is: 1833-ban a Köztelken, amely az Állattenyésztő Társaságnak, majd a belőle létrejött Magyar Gazdasági Egyesületnek a birtokában volt, külföldön vásárolt gépek bemutatóját rendezték meg, s itt Széchenyi uradalma is részt vett. (Az 1853. évi II. Országos Terménytárlaton már a birtokán, jószágkormányzója támogatásával létesült gazdasági gépeket gyártó üzem mutathatta be termékeit.) Bár szóltunk már róla, de a múlt század második felében világméretekben is jelentős felfutása miatt emeljük ki külön is az élelmiszeripar terén tett erőfeszítéseit: részt vett a soproni és a pesti József Hengermalom alapításában. A gőzmalmok felállításával azt kívánta elérni, hogy „...az ország ki-nem-mondható hasznára csakhamar lisztkereskedés foglalná el a gabnakereskedés helyét...", azaz feldolgozott termékkeljelennének meg a külföldi piacokon. Uradalmában cukorgyárat állított fel, az ott termelt cukorrépa feldolgozására. Széchenyi István összetett, sokszínű, gazdag életművének gazdasági reformelképzelései csak egy területét alkotják, s ezen belül is csupán egy részt az agrárgazdasággal kapcsolatos nézetei. Azonban, amint már kiemeltük, a jobbágyrendszer politikai-társadalmi-gazdasági felépítése következtében e részterület problémáinak megoldása az egész rendszer megváltozását kellett, hogy maga után vonja. Ez a korszakváltás, a hűbéri, jobbágy-földesúr viszonyra épülő társadalom lebontása a polgári fejlődés felé nyitott utat, s ez nem történhetett meg „az elavult rozsdás systema bilincsei"-nek széttörése nélkül. Széchenyi István tevékenysége egészének, s annak itt érintett szeletét illetően is elsősorban szemléletmódja, szellemisége a követendő példa számunkra. ,^ílljon hát elő az eke a kard után" - írta pályája elején, s megtéve később mindent, hogy a fejlődés, a „haladás", a jólét és „a közjó melegítő sugara" minden országlakosra történő kiterjesztése érdekében munkálkodjék. Következetességére is mint el nem évülő példára gondolhatunk: egy birtokostársa jószágán tett látogatása után, az ott szerzett lehangoló benyomásait követően azt jegyezte fel naplójában, hogy „...minden csak megkezdett és semmi sem befejezett. Számomra figyelmeztetés. " Munkássága olyan elmélet és gyakorlat egysége, ahol az előbbi társadalmi támogatás áll. S végül, megszívlelendő 473