Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Fülöp Éva: Mit sugallnak Széchenyi István gazdasági reformjai a mának?

Nagyváthytól eredeztetjük. Balásházy János, a jeles mezőgazdasági szakíró pedig az 1829-ben megjelent ,,Tanátsólatok a magyarországi mezei gazdák számára " című művében olyan, a ,,Hitel" gondolataival egybecsengő kívánalmakat fogalmazott meg, mint tagosítás, hitel, egyesületi élet a „műveltség " emelésére. A műveltségen itt és Széchenyi munkáiban sem csak szaktudást kell értenünk, hanem erkölcsi tartást és tájékozottságot, nyitottságot a korszerű, európai mércével mért műveltség befogadására, hiszen, ahogy Széchenyi írta, „...utánozzuk az egész világot, az angoltul kezdve a samojedig mindenben, mi helyes és józan... ". Ami az utazásokat illeti, közismert az angol példa Széchenyi politikai és gazdasági - utóbbin belül is különösen a gépesítéssel és lótenyésztéssel összefüggő - nézeteire. Világosan megfogalmazta azonban, hogy Magyarországon helytelen lenne „angol módon " gazdálkodni: azaz csak sajátosságainkhoz alkalmazkodva használhatjuk fel a polgári fejlődés útján messze előttünk haladó ország nyújtotta tapasztalatokat. Ám itt is figyelembe kell vennünk, hogy „Minden népnek van bizonyos lépcsője, mellyen áll, s csak ez határozhatja el valódi szükségit, józan kívánságit... ", vagyis „...csak az a valóságos bölcs Hazafi, ki lehetőt kíván. " Amikor Széchenyi nyílt közéleti szerepvállalása előtt, mintegy a későbbi pálya előkészítéseként gyarapította ismereteit, gyűjtötte tapasztalatait, fel kellett tennie magának a kérdést: „...jobbítások bevezetését akarni az országban: kötelesség-e? " A választ annak tudatában fontolta meg, hogy „Minden nemzetnek bizonyos crisisen át kell esni, melly annál erőszakosb, annál tartósb, minél kevésbet alapulának köz erőművének addigi rugóji a természet örök szent törvényein, s minél tovább hevert az tisztítatlan. " Az általa adott válasz - cselekedetei - erkölcsi nagyságát mutatják, örökérvényű példát szolgáltatva. Válasza tehát cselekvéseiben öltött testet, s abban, hogy az általa elfogadott eszméket itthon próbálta megvalósítani, a hazai körülményekhez viszonyítva kísérelte meg életre hívni, nagy szerepe volt egykori nevelőjének, jószágigazgatójának, Lunkányi Jánosnak (1814-1853). A mód, ahogyan mindezt végigvitte, szintén nincs tanulságok nélkül. Különösen a harmincas évek első fele nagy jelentőségű Széchenyi pályafutásában: addigi gyakorlati tevékenységét a nagy elméleti alkotások, az 1830-ban kiadott „Hitel", az 183l-ben megjelent „Világ" és az 1833-as „Stádium" megszületése követte, s ezzel párhuzamosan további gyakorlati alkotásai valósultak meg. Elmélet és gyakorlat termékeny találkozása tehát ez az időszak. A gyakorlati oldal a cselekvés társadalmi bázisának kialakulása és kialakítása szempont471