Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Fülöp Éva: Mit sugallnak Széchenyi István gazdasági reformjai a mának?

sokirányúan elemezték Széchenyi életművét, ám annak agrárvonatkozásait illetően a beható vizsgálatok még váratnak magukra. A 19. század elején a régi gazdasági rendszer csődjét a napóleoni háborúk okozta gabonakonjunktúra megszűnte utáni válság tette nyilvánvalóvá. Magyarország gazdasági szerkezete agrártúlsúlya következtében éppen a mezőgazdasági termelés korszerűtlensége jelentette az egyik legégetőbb gondot, amelyhez társadalmi-politikai síkon a jobbágyrendszer fejlődést gátló viszonyaijárultak. Széchenyi István, a Sopron megyei Nagycenk, Hegykő, Hidegség és a pölöskei hitbizomány ura, birtokai gazdálkodásának ésszerűsítésében olyan elődre tekinthetett vissza családja történetében, mint a 17. században a főnemesi családok közé emelkedő Széchényiek birtokainak megalapozója, Széchényi György esztergomi érsek. Birtokain a jó birtokigazgatás takarékossággal kapcsolódott össze, s ezt az elvet Széchenyi István is követte. Amint azt az 1830-ban megjelent ,,///te/"-ben is hangsúlyozta: it

A jó hazafi egyszersmind jó gazda is lehet, s kell is lennie, mert csak a takarékos és jó rendű lehet közönségesen hasznos, s nem csak lármázó hazafi. " Ez azonban olyan takarékosságot jelentett, amely nem mondott ellent a gazdaságfejlesztő beruházásoknak. Széchenyi gazdasági ismereteit önképzés és állandó továbbképzés útján szerezte: szakkönyvekből és utazásokból merítette ismereteit. A külföldi szakirodalom mellett a kor magyar gazdasági könyvészetet is ismerte: különösen Nagyváthy János (1755-1819) és Balásházy János (1797-1857) voltak hatással agrárnézeteire. Nagyváthy, a mezőgazdasági szakíró, s a keszthelyi Festetics-uradalom jószágkormányzója, német és olasz földön tett útja során ismerte meg a mezőgazdaság fejlettebb formáját, s kezdte el tanulmányozni a külföldi szakirodalmat. A külföldi példák tanulmányozásának fontosságát hangsúlyozta, így az 182l-ben megjelent „Magyar Practicus Tenyésztő" című művében is, ha ,,...a Termesztést és Tenyésztést egészen arra a látra akarjuk állítani, a mellyen az Angoloké, Belgáké, és sok helyen a Németeké áll... ". 1791-ben Széchenyi István édesapja, a múzeumalapító Széchényi Ferenc támogatásával látott napvilágot ,,A szorgalmas mezei gazda" című könyve. Kezdeményezője volt a keszthelyi Georgikon, Európa első felsőfokú mezőgazdasági tanintézete létrehozásának. (Széchenyi István édesanyja, Festetics Julianna a Georgikont alapító gróf Festetics György nővére volt.) Aligha tévedünk, ha a jó gazdasági szakemberek alkalmazásának követelményét is 470