Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Kemecsi Lajos: A tatai fazekas legényegylet szabályzata

anyát 15 krajcár büntetéssel torolta meg a társaság a 14. articulus szerint. A céh tisztességén esett foltot igyekeztek gyorsan letörölni. S, hogy a legénycéhre, mint szervezetre még csak a tisztességtelenség árnyéka se vetüljön, a „valami galibába" esett dékánylegény is kénytelen ártatlansága tisztázásáig tisztét átadni. (12. pont) Ebből a pontból is értesülünk a legénycéh külön ládájának meglétéről, amelynek tekintélyét igyekeztek a fazekascéh ládájához hasonlóan megvédeni.

15 így értékelhetjük az articulus 8. pontját, amely a legénycéh összejöveteleinek rendjét szabályozza. A társaságot jelképező láda előtt elkövetett illetlenség szigorú büntetést vont maga után. A hangoskodás, erőszak vagy a bor szándékos „el hintésé" a mesterek társaságához hasonlóan elítélendő volt.

16 Igen részletesen foglalkozik az articulus a legények munkába állásával is. Az 5. pont szerint az atyamester feladata a munkára jelentkező legényt egy mesternél elhelyezni. A vándorlás menetét a vándorkönyv bejegyzései igazolták.

17 Ezekből kiderült, hogy igaz fazekasmesternél vagy esetleg céhen kívül működő kontárnál tanult korábban a jelentkező legény. A céhek erejét a mesterségben dolgozó kontárok vagy himpellérek száma is minősíti.

18 Tatán a fazekasok nagy létszámú céhe sikeresen küzdött a céhen kívüli fazekasok ellen. Ennek volt része, hogy a céhen kívüli mestertől érkező legények munkába állását jelentős összegű taksával nehezítették (6. artikulus). A helybeli mestereknél alkalmazott inasok elhelyezkedését segítette a 7. pont, amelyben az idegen településről érkező vándorlegény által fizetendő összeget is meghatározták.

19 Tatán a fazekas iratok tanúsága szerint távolabbi településekről származó inasok is elhelyezkedtek. Az inasok szegődtetésének rendjét a szegődtető könyv alapján sikerült korábban rekonstruálnunk.

20 A legénycéhbe lépő új tagnak az ország más vidékeihez hasonlóan a „be írásért"" és „az Articulus olvasásért" is fizetnie kellett.

21 Viszont Tatán nem találjuk nyomát a Miskolc, Sümeg vagy Szekszárd esetében bemutatott keresztelési 15 Vö. NAGYBÁKAY 1995, illetve RICHTER 1940, 75. 16 1794-ben Csanky Péter mestert büntették a céh jegyzőkönyve szerint 50 krajcárra, Bor el döntéséért és korsóba való pökésért. KEMECSI 1999, 350. 17 BRAUER 1984. 18 Vö. BODÓ 1975a. 19 Vö. RICHTER 1940, 74-84. 20 KEMECSI 1999, 356-357. 21 VIDA 1999,61. 415