Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Fehér György–Fülöp Éva: A keszthelyi gazdasági szakoktatás története. 1848–1945 (Az „Országos Gazdászati és Erdészeti Tanintézet”-től a gazdasági akadémiáig)

szerek korszerűsödése, a növénynemesítés nyomán megjelenő nagyobb hozamú vetőmagvak elterjedése, a fajtaváltás az állattenyésztésben, a takarmánytermesztés, a gépesítés és a fokozottabb talajerő-pótlás (rendszeres trágyázás, műtrágyázás) megindulása voltak. Az erősödő városi fejlődés által is növelt kereslet és a szállítási lehetőségek fejlődése (nagyjelentőségű a vasúthálózat kiterjesztése) szintén az intenzív irányú mezőgazdasági termelésnek kedveztek. Bár a nagybirtokok történelmi fejlődését végigkísérő, sajátos belső autonómia továbbra is érvényesült, kétségtelen tény, hogy a gazdaság fejlesztését célzó állami erőfeszítések hatással voltak gazdálkodásuk alakulására. Az intenzívebb gazdálkodás elterjesztésében és a sikeresebb értékesítésben kétségtelenül nagy szerepet játszottak a különféle gazdasági egyesületek és az egyre gyarapodó számú szövetkezetek (bérlő-, földvásárló, hitel, értékesítési-, cséplőgép-, tej szövetkezetek). Erős árutermelő kisüzemek híján azonban a szövetkezeti mozgalom nem érte el a néhány nyugat-európai országban tapasztalható szintet. A vármegyei gazdasági egyesületek mellett, kiemelkedik az Országos Magyar Gazdasági Egyesület /OMGE/jelentősége. Az egyesület létrehozása gróf Széchenyi István tevékenységével függ össze. 1830-ban alapította meg az Állattenyésztő Társaságot, elsősorban a lótenyésztés fejlesztését célozva. A Társaság 1835-től az állattenyésztés minden ágára kiterjesztette működését, s Magyar Gazdasági Egyesület név alatt folytatta tevékenységét. A szabadságharcot követő önkényuralmi időszak lezárultával, amikor az egyesületek működése ismét lehetségessé vált, az egyesület a fentebb említett OMGE név alatt éledt újjá. Művelési ágak szerinti megoszlás Magyarországon 1885-ben (Az ország összterületén belül) szántóföld 20.270.700 kh 464 Döl 41.35% kert 602.882 kh 933 Döl 1.23% rét 5.157.324 kh 1442 Döl 10.52% legelő 6.477.874 kh 807 Döl 13.22% nádas 154.046 kh 319 Döl 0.32% szőlő 597.557 kh 1507 Döl 1.22% erdő 13.162.318 kh 174 Döl 26.84% földadó alá nem eső 2.597.451 kh 54 Döl 5.30% Összesen 49.020.156 kh 385