Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Steiner Renáta: A tata-gesztesi uradalom úrbéri pere

vábbá az 1735. évben kötött szerződés úrbért pótló nem lehet, mert megkötésekor a még nem létező úrbért sehogyan sem pótolhatta, majd pedig az úrbér behozatala után sem vált olyanná. Alperesek 385/1858. számú „viszonválasza" szerint, a szerződés úrbéri és úrbért pótló természetét alátámasztja az is, hogy 1768-ban a jobbágyok és tartozásaik „úrbérileg összeirattak és az állami adózás szempontjából is a többi községgel mindig egyenlőnek tekinttettekr Hivatkoztak arra is, hogy maga az uradalom ismerte el úrbéres voltukat, amikor 1848 márciusával beszüntette a további kötelezettségek kirovását. Az Eszterházyak persze vitatták a felhozott érvek jogosságát és nem ismerték el, hogy a községeknek az Urbárium idején történt összeírása a szerződéses voltuk megváltoztatását jelentette volna, hiszen a Helytartótanács a szerződést azzal erősítette meg, hogy az Urbárium által előírtaknál a bennük szabályozott szolgáltatási rendszert kedvezőbbnek ítélte. Alperesek a szerződés úrbéri illetve úrbérpótló jellegét bizonyítandó újabb érvként hozták fel azt, hogy mivel a szerződés magában foglalja a jobbágytelki állományt és az azokbóli tartozásokat és szolgálatokat az „egyszersmind az úrbéri tabellákat is helyettesítik Alátámasztásul közlik, hogy „mindenekelőtt tehát törvényesen kiderül, hogy az 1768. évi úrbér létrehozatala előtt is jobbágyok s jobbágyi tartozások /úrbér/ léteztek, ha a törvény a jobbágyoknak csak egy nemét ismerte, s őket tekintve szolgálmányaikat nyíltan úrbéresnek nevezi." felperesek azon állítását, miszerint a szerződvény magán conventio volna" az alperesek képviselője, Ther Boldizsár agostyáni bíró viszontválaszában megcáfolja, mondván a szerződés szövegéből kitűnik, hogy az alperesek jobbágytelkeinek minősége és az ezek utáni „censualis summák az úrbéri regulatioból vetettek ki és Írattak a szerződésbe és így ezen szerződés az úrbérrel egyenlősíttetett, úrbérivé tétetett.'" Igazolja még ezt, hogy a jobbágyok úrbéri táblája még tartalmazza a jobbágyok nevét, a telkek mennyiségét, valamint az utánuk járó szolgálatokat, és ez a szerződés részét képezi. Tehát alperes állítása szerint mind a telki állomány, mind az alperes jobbágyok hasznai, sőt a szerződésben meghatározott tartozások is „egyenlősítve vannak a törvényes úrbéri" normákkal, és azok mértékét felül nem haladják. Ezen körülmény ismét csak azt támasztja alá, hogy a szerződés csak úrbéri természetű lehet, ugyanis annak 14. pontja szerint hasonló tizedet és kilencedet fizetnek alperesek felpereseknek, mint azt a törvény az úrbériség után fizettetni 367