Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Steiner Renáta: A tata-gesztesi uradalom úrbéri pere

kőzik, kik curialisták, cenzualisták és taxalisták voltak. Ezen elnevezés alatt pedig azok a földet birtoklók értendők, akiknek birtokai nem tartoznak a pátensnek a legelő-, erdő- és nádas birtokokról, üres telkekről, remanenciális telkekről, irtványokról, szőlőhegyekről, stb. szóló rendelkezései hatálya alá, amelyek azonban már az Urbárium bevezetésekor vagy azt követőleg művelés, illetve egyéb haszonvétel céljából írásbeli megállapodás alapján átadattak a visszavásárlási jog kikötése mellett. Továbbá ezen föld birtoklásának fejében a jobbágyok évenként esedékes terménybeli-, munka- és pénzjáradékot adtak a földesúrnak. Ha ezen megállapodás „egyszer s mindenkorra'''' köttetett, azt a Jelenlegi haszonélvezők tartoznak bizonyítani". A felperesek keresetükben erre hivatkozva kérik a birtokrendezési eljárás lefolytatását, tehát az „örökös szerződési bánásmód alatt ...az annak folytán létrejött jogviszonyokat alapul véve" A pátens nyomán kívánják a keresetben a maradvány földek külön megváltását is, emellett a tagosítás, legelő-elkülönítés és a jobbágyok faizási élvezetét az örökös szerződés alapján szabályoztatni. A felperesi kereset ismertetése után, a 444. számú, 1858-ban kelt perirat alapján próbáljuk meg bemutatni a per első szakaszát. Az úrbéri törvényszék előtt 1857. június 10-én megindított és a perbeszédek befejezése után 1858. június 14-én becsomózott per tárgya: a határszabályozás, tagosítás, legelőelkülönítés, a faizás szabályozása és az ezekkel kapcsolatos birtokviszonyok rendezése. Eszerint Agostyán községgel 1735. január 6-án örökös szerződés köttetett, mely jelenleg is érvényben van. Elsődleges kérdés: jogilag hogyan értelmezhető az 1848: IX. tv. és az 1853. március 2-án hatályba lépett császári nyílt parancs azon kitétele, hogy „úrbéri és az azt pótló szerződés" valamint milyen jogi minősítés illeti jelen örökös szerződést. Felperesek hivatkozott 262/857. számú keresete szerint suigeneris minősítésű az örökös szerződés, vagyis sem úrbérinek, sem pedig úrbérpótlónak nem tekintendő. Alperes község 85/858. szám alatti ellenbeszédében arra mutat rá, miszerint: ,Jelen ügyben mindenek előtt az lévén meghatározandó, váljon a keresetbe vett szabályozás, tagosítás és elkülönzés a felperes egykori földes uraság, és az alperes Agostyán községe közt fennálló szerződés, vagy úrbéri alapon legyen é eszközlendő?" E szerződés úrbéri vagy inkább úrbért pótló, mert Magyarországon mindenkinek szabadságában állt mindennemű szerződéseket felsőbb jóváhagyás 365