Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Steiner Renáta: A tata-gesztesi uradalom úrbéri pere

4er Óhajtjuk: hogy a volt jobbágyok fáizási élvezete a ' mennyiben ily élvezet őket a fennforgó viszonyoknál fogva illeti - szinte szabályoztassék. 5ör Óhajtjuk végre: hogy a fentebbiekkel kapcsolatban lévő egyéb birtokviszonyok is a többször említett örökös szerződés alapján szabályoztassanak. S ez okból tisztelettel kérjük a tekintetes cs. k. úrbéri törvényszéket mint e részben illetékes bíróságot: miszerint fennt előadott óhajtásainknak törvény értelmében leendő foganatosíttatása czéljából előlegezen és a mártius 2i nyíltparancs 3lik, és az 1856ki Február 2ki magas miniszteri utasítás 160 — 161 és több §ai nyomán Ther Boldizsár Agostyáni bírónak s általa az egész érdeklett telkes és zsellér jobbágyságnak megidézése után tárgyalást rendelni és fennt előterjesztett kérelmeink foganatba vételét ítéletileg elrendelni méltóztassék. ... Tata május 26. 1857. Alázatos szolgai Galánthai Gróf Esterházy Miklós cs. k. kamarás Gróf Esterházy Pál és Gróf Esterházy Móricz cs. k. b. t. tanácsos " Ellentétben az uradalom által is úrbéresnek elismert községek perével, itt a birtokrendezési eljárás lefolytatását a községek úrbéres vagy szerződéses voltát eldöntő ún. elsődleges kérdés tárgyalása előzte meg. A küzdelem azért folyt, mert a hét község parasztsága azt kívánta, hogy ismerje el az uradalom, hogy a jobbágyfelszabadítás rájuk is vonatkozik és elégedjen meg az állami kárpótlással. De éppen ezzel nem akarta beérni az uradalom. Azt próbálta elérni, hogy a községet (ill. községeket) majorsági telepítvénynek mondja ki a bíróság, ebben az esetben ugyanis a parasztokat arra kényszeríthette volna, hogy maguk fizessenek megváltást. Lényegében az Eszterházyak a parasztoktól kicsikarható váltság és az állami kárpótlás közötti különbözetért harcoltak. Felperesek keresetükben azt indítványozzák, hogy a szerződést sem úrbérinek, sem pedig úrbért pótlónak nem lehet tekinteni, hanem az uradalom, mint sui generis szerződést akarja elfogadtatni az 1735-ben kötött telepítési szerződést, hiszen, mint írják az előzőktől különböző természetű. 1848 óta a jobbágy-földesúr viszony központi problémakörét képezte az, hogy mi is a felszabadulás tárgya? Bónis Sámuel, Táncsics Mihály és Nyáry Pál hasonlóan képzelték el az úrbéres felszabadítandó földeket. Benyújtott 361