Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Steiner Renáta: A tata-gesztesi uradalom úrbéri pere

törvénytervezetükben minden olyan földet a megváltás tárgyának tekintettek, amely után közadót kellett fizetni. Javaslatuk így szólt: Törvényjavaslat az 1848:IX. te. rendelkezéseinek kiterjesztése minden faj ta, a parasztság birtokában lévő földre, tehát a szerződéses, az irtvány-, a szőlő-, és a remanenciális földekre, valamint a belső telkekre. A függő kérdések megoldását szolgálta Deák Ferenc és az Igazságügy-minisztérium 1848. szeptember 19-én benyújtott úrbéri javaslata, mely 11 cím alatt 77 §-ban a hűbéri viszonyok szinte minden ágára kiterjedt. A javaslat ugyan törvényerőre nem emelkedett, a sajtó mégis széltében-hosszában tárgyalta, amellett, hogy messze elmaradt Táncsics és a radikálisok indítványaitól. Az adott helyzethez képest azonban újabb lényeges változásokkal kecsegtette a volt jobbágyokat. A törvényjavaslat címe: Az 1848-dik évi IX. t. ez. folytán szükséges intézkedésekről. Deák a következőképpen gondolkodott a felszabadítandó földekről: ""Azon jobb ágy földekre és rétekre nézve, mellyek sem az úrbéri táblákba bevezetve nem sorolhatók, de kisebb vagy nagyobb mértékű úri tartozások mellett voltak eddig a jobbágyok birtokában, ezennel rendeltetik: hogy olly esetben, midőn a tulajdonos be tudja bizonyítani, hogy az ily földeket vagy réteket saját földeiből s rétéiből, vagy a határnak olly részéből, melly sem egyeseknek, sem az egész jobbágyközségnek elkülönözve birtokában még nem volt, szóbeli egyezség, vagy írott szerződés mellett adta ki úri tartozások alá, a kikötött tartozások úrbérieknek nem tekinthetők, s az 1848: IX. te. rendelete alá nem esnek. ... Ha pedig az egyesség vagy szerződés örökös volt, a kikötött uri tartozások a földesúrnak teljes kárpótlásával megválthatók. Midőn ellenben az eddigi tulajdonos be nem tudja bizonyítani, hogy az illy földeket vagy réteket a majorsági birtokából vagy a határnak olly részéből, melly sem egyeseknek, sem az egész jobbágyközségnek elkülönözve birtokában még nem volt szóbeli egyezség vagy írott szerződés mellett adta haszonbér vagy uri tartozások alá a volt jobbágyoknak, azok úrbérieknek tekintendők, és az 1848. IX. te. szerint minden úri tartozásoktól mentettek, és közállományi kárpótlás alá tartozóak lesznek" A tervezet szerint a legalább 32 éve parasztkézen levő irtvány ok és a parasztok által birtokolt maradványföldek úrbéressé nyilváníttatnak, a faizási A javaslat szövegét közli Beér J. által szerkesztett mű: BEÉR, 1954, 622-635. " BEÉR 1954, 625. 362