Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Tolnai Gergely: Előzetes jelentés az esztergomi északi rondella feltárásáról

A rondella kutatásának eredményei Ezen adatok birtokában kezdődött el a kutatás: nagy reményeink voltak, hiszen a helyszínen járó és kérdezősködő öregek mind arról számoltak be, hogy ők a rondella belsejében jártak, méghozzá nagy termekben. E miatt gondoltam arra, hogy esetleg volt egy járószint alatti tározótér is, melyet megtalálhatunk, illetve, amikor a 19. sz. elején betöltötték a törökkori felszínt, akkor esetleg középkori - vagy törökkori - törmeléket használtak fel e célra, így talán újabb töredékeit találhatjuk meg a Szent Adalbert székesegyháznak, vagy a Szent István protomártír templomnak. (A rondella feltárás előtti állapotát mutatja be az 1., 2., 3. kép. A harmadikon jól látszik a vörösmárvány alapozás.) Előzetes elképzeléseinket már az első napok megingatták: a rondella belső, függőleges aknájában feljutván, eljutottunk egészen a recens járószintig, mindössze egy 6 centi vastag betonfödém választott el a felszíntől. (A födém készítésének időpontját terminus post quem datálja a beton merevítéséhez felhasznált vasúti sínen levő gyártási felirat: RESICA 1892.) Az akna oldalfalait megvizsgálva egyetlen nagyobb üreget vagy termet nem találtunk, de még csak egy ajtónyílást sem. Kiderült, hogy ez az akna egyszerű szervizakna. Ebben futott föl a vezeték a Vízivárosból, s a támasztó hevederívek között mindössze akkora hely volt, hogy egy szerelő átférhessen. Miután ebből az irányból nem jutottunk a márványburkolat alá, a felszínről kezdtünk lefele mélyíteni. A kutatások során a feltárható terület 75—80%-át feltártuk, olyan mélyre lejutva, amilyenre a meglevő eszközökkel lehetséges volt. Ez gyakorlatilag 6 métert jelent, annál lejjebb a törmelék miatt már csak erős dúcolással lehetett volna dolgozni, ami a szűk tér miatt viszont nem volt lehetséges. (A feltárás jelenlegi állapotáról alaprajz: 11. ábra, metszet: 12. ábra, és egy részlet: 4. kép) E feltárások során újkori feltöltésben haladtunk végig, egyetlen korábbi réteget sem érintettünk. A feltöltésből előkerült törmelék teljesen vegyes volt: a keltáktól a múlt századig (e kor jellegzetes emlékei a bazilika építésénél használt üreges, illetve P A R és E J bélyeges téglák töredékei). Néhány középkori kő faragvány is előkerült: egy későgótikus, 15-16. századi, háromujjú borda két, összeillő töredéke (összhosszuk 45 cm) (13. ábra a), egy 15. század elejei zárterkély-ablakkeret töredéke, boltozati homlokív327