Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Tolnai Gergely: Előzetes jelentés az esztergomi északi rondella feltárásáról

tését, az északi zárófalat a veszélyeztetett szakaszon pedig kétszeres vastag­ságúra tervezték falazni. 16 (9. ábra) Érdekes, hogy az egyébként elég gondos kivitelű rajzon sem tüntették fel a bástya nyugati oldalán látható lőrést. Egyéb­ként a megerősítés elkészült, de nem a tervezett formában: nem végig rézsű­sen lefutó falú lett a tám, hanem nagyjából függőleges oldalú faltömb, ami­nek csak a teteje lejtős. A vízház számos újkori ábrázoláson szerepel, mint hagyományos, sátorte­tős házacska a rondella közepén. Bár építéséről terveket nem leltem, két tér­képen is szerepel az alaprajza. Az egyiken felülnézetből látszik, s megfigyel­hető a déli homlokzat előreugró középső része. 17 A másik feljegyzés 1935­ben készült, amikor az érsekség számos épületet lebontatott a Várhegyen. E rajz a vízház méreteit és beosztását is bemutatja: külső befogó méretei: 11,74x11,60 m. Belül két részre van tagolva. A déli, előreugró déli homlok­zatos helyiséget egy 90 cm vastag fal választja le az északi teremtől, a tulaj­donképpeni vízháztól; mely piszkei vörösmárvánnyal volt burkolva. 18 E fel­mérés még az építmény bontásának idejét is segít meghatározni: ezek szerint ez 1935-ben történt. (10. ábra) A térkép keltezését alátámasztja két képeslap is. Az egyik 1935-ben készült, s azon még látszik a vízház. A másik 1940­ben, s azon már nem. 19 A kutatás megkezdésének idejére ennek a vízháznak már csak az alapja, egy nagyjából 1x1,6 - 2 méteres vörösmárvány lemezekből összerakott 9x9 méteres terület maradt meg, melyet mind a négy oldalán a márványba vésett horony szegélyezett. Ismert volt továbbá annak az aknának a torkolata, ahol a föld alatti vezeték befut a rondella faltömegébe. Pontosabban szólva, a csa­torna vízszintes része járható volt, s a függőleges térbe feltekintve egymás feletti hevederíveket lehetett látni, ám feljutni veszélyes volt. 16 Esztergomi Érseki Levéltár „304. Várhegy 5" jelzetű térképe. 17 Esztergomi Érseki Levéltár „313. Várhegy 14" jelzetű térképének északi része 18 Esztergomi Érseki Levéltár „314. Várhegy 15" jelzetű térképe. „Az esztergomi székes­egyház környékén a M.Á .V Budapesti Üzletvezetősége részére végzett munkálatok el­számolási rajza." 89x64 cm. 19 JUHÁSZ 2000, 31. és 37. oldalakon látható képeslapok 326

Next

/
Thumbnails
Contents