Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Tolnai Gergely: Előzetes jelentés az esztergomi északi rondella feltárásáról

Érdemes elgondolkodni, hogy vajon miért nem jelzik már a 18. században sem a mai napig látható két lőrést és ágyúkamrát? Az még könnyebben megmagyarázható, hogy az alaprajzokon miért nem: mivel valószínű, hogy a 18. században már megszüntették azokat, környéküket feltöltötték, s a felettük levő szinten építették ki a védelmet, már nem tartották szükségesnek jelezni. Ám nehezebben magyarázható, hogy a Vízivárosból a mai napig jól látható nyugati nyílást az oldalnézeti képeken miért nem jelezték? A rondella a múlt században 1820 után gyökeresen átalakították az északi rondella környékét: Rudnay Sándor érsek kezdeményezésére 1822-ben ott építik fel az új érseki vízművet. A régi, 15. századi vízmű környékén, a Víziváros északi sarkában, a volt Malom-bástya és Veprech-torony környékén építteti fel a vízemelő gépezetet (melyet először lovak hajtottak, majd gőzgép), onnan földalatti csatornán juttatta fel a vizet a rondellába, ahol vízházat építtetett. Érdekes probléma merül fel az építkezéssel kapcsolatban: az egykorú leírások szerint ekkor 285 centiméternyit lebontottak a rondella magasságából.

15 Viszont az építkezés megkezdése előtti metszetek ugyanúgy ábrázolják a rondellát, mint a későbbiek: magassága ugyanakkora, mint a tőle délre húzódó várfalé. Ez érdekes kombinációkra adhat alkalmat: A) a metszetrajzolók egymást másolják, nem is vizsgálják a valóságot. Ennek ellentmond az, hogy a Vízivárosban történő változások viszont jól nyomon követhetők a metszeteken. B) a környező falakat is visszabontották, így a falak és a rondella viszonya megmaradt. Ennek ellentmond az Alsó-bástya feletti, ún. parancsnoki ház. Ugyanis a 19. századi metszeteken sem emelkedik ki jobban a falak mögül, mint a korábbiakon. C) valóban lebontottak 285 centit, de aztán visszafalazták. Ennek viszont nincs nyoma a belső falsíkokon. 1848-ból származik egy rajz, mely a rondella megerősítésének tervét ábrázolja. Az ekkor már álló víztározó tömege miatt a védmű dunai fala teljes magasságában, függőlegesen végigrepedt. Az altalaj mozgása miatt pedig a Vízivárosba levezető északi falon is egy hatalmas repedés keletkezett. Ennek a két résnek az elzárására egy rézsűs támfallal tervezték a rondella megerősí5 MRT 5 1979, 88. 325