Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Tolnai Gergely: Előzetes jelentés az esztergomi északi rondella feltárásáról

ták a tüzérek, amiért is 1000 akcse jutalmat kaptak.

2 Tehát, ha leszámítjuk a keleties túlzásokat, és hiszünk annak, hogy a lövegekkel a vár - és nem a Viziváros - északi oldalát támadták, akkor legalább annyit megtudunk, hogy az Árpád-kori vár északi sarkán egy torony állt. Ez az adat logikusan alátámasztaná az északi rondella török eredetét, hiszen a lerombolt Árpád-kori torony helyére valamilyen védművet építeni kellett, s az miért ne lehetne az akkori legkorszerűbb török elvek szerint épült rondella. Sőt, egyes kutatók szerint ez a bástya Szinán mester, az egyik legnagyobb török építész művének tekinthető.

3 Jóllehet Evlia Cselebi 1663-ban, mint "új építkezésű" bástyáról beszél, ez csak egy átépítésre, helyreállításra vagy modernizálásra vonatkozhat, hiszen az 1595-ös ostromról szóló képi ábrázolásokon már feltűnik a védmű ábrázolása.

4 Az ostrom időszakából származó legfontosabb forrás Pompeo Fluriani da Macierata részletes térképe.

5 (2. ábra) Ezen az alaprajzon nagyon jól ki lehet venni az északi rondella formáját, s azt, hogy a keresztény tüzérségnek mind a nyugati, mind a délkeleti oldalon sikerült nagy rést lőni rajta. A rajz alapján a réstörő ütegek a mára már elhordott Szent-György hegyen álltak, s onnan indult a „ trinciricopirti sin ' al torrioni " azaz a fedett futóárok a körbástyáig, aminek résénél „ az olaszok váltották fel a németeket" .

6 Ez a térkép jó bizonyítéka annak, hogy ebben az ostromban a bástya komoly károkat szenvedett. Egy 17. század elejei alaprajz a védművet szabályos kör alaprajzúnak mutatja, ám úgy, hogy a nyugati része sík fallal van lezárva.

7 (3. ábra) Ez a nyugati egyenes falszakasz talán datálhatja is a térképet: miután Meyerpeck hitelesnek elfogadott metszetén, sőt a fönt említett alaprajzon is jól látszik, milyen hatalmas pusztítást végzett az 1595-ös ostrom során a bástya nyugati homlokzatán a keresztény tüzérség, elképzelhető, hogy a rombolásokat hirtelenjében csak egy sík fallal zárták le. Ugyanezt a datálást támasztja alá a képen a Szent Adalbert székesegyház és déli palota építményeinek alaprajza is - a templomegyüttes romjait az 1683-as visszafoglalás után kelt térképeken már másképp jelölik. 2 CSORBA 1978, 90. 3 MRT 5 1979,88. 4 Például az általánosan ismert Wolfgang Meyerpeck - féle ábrázoláson is 5 PÁSZTI 2000, 129-133. 6 PÁSZTI 2000, 131., a térkép jelmagyarázat D és E jele 7 KISARI 1996, 125. Handritade kartverk Nr. 23/64 322