Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)
Tolnai Gergely: Előzetes jelentés az esztergomi északi rondella feltárásáról
Előzetes jelentés az esztergomi északi rondella feltárásáról Tolnai Gergely (Magyar Nemzeti Múzeum Vármúzeuma, Esztergom) 2000-ben, a magyar millennium évében a kormány és a Millenniumi Kormánybiztosság elhatározta, hogy Esztergom városának, mint Szent István születési és koronázási helyszínének, állami pénzből egy szobrot ajándékoz. Az előzetes tervek elkészítésére Melocco Miklós szobrászművészt kérték fel, aki egy nagy méretű; mintegy 10 méter magas és 60 tonna súlyú szobrot álmodott meg, melynek ideális helyszíne szerinte az esztergomi vár északi rondellája. (1. ábra, ld terület) A terület többszörösen bolygatott, a falak rendkívül bizonytalan statikai állapotban vannak, így a szobor nagy tömege miatt az alapozási tervek elkészítése előtt szükséges volt a terület felszínének és mélyének statikai vizsgálata. A Várhegy kiemelten védett régészeti területnek számít, így ezt a munkát csak régészeti felügyelettel és ellenőrzéssel lehetett elvégezni. Mivel a terület az Esztergomi Vármúzeum gyűjtőterületén van, engem bíztak meg a 2000. március 27-május 3. között zajló statikai kutatások régészeti felügyeletével. 1 A RONDELLA AZ ÍROTT ÉS A KÉPI FORRÁSOKBAN A kutatás előtt és alatt összegyűjtöttük a területről szóló irodalmat, dokumentációt. A gyűjtemény és a feltárás során ismertté vált eredmények alapján szeretném most röviden bemutatni az északi rondella múltját és jelenét. Abban egyetértenek a történetírók és a kutatók, hogy a jelenleg álló védmű török építésű. Az Árpád-kori vár északi lezárásáról nincs biztos információnk. Talán csak Szinán csausz 1543-as ostromleírásában találhatunk erre adatot: szerinte az anatóliaiak felé eső oldalon (azt pedig már a leírás korábbi szakaszából tudni lehet, hogy az anatóliai hadtest a vártól északra települt) a tornyot, ahol állítólag a várban a zene szólni szokott, egy perc alatt lerombolA feltárás során nyújtott segítségét külön köszönöm Varga Ernő mérnök úrnak. 321
