Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Tóth Endre: A környei 4. századi római erődről

Az erődfalak szélessége Radnóti Aladár megfigyelése szerint alapozásban 290-300 cm, a felmenő fal szélessége 220-220 cm. Arról nem írt Radnóti, hogy az alapozás az erődfal külső, belső vagy mindkét felületén megfigyelhető-e? A déli falon a megtalált torony a felvételi alaprajz szerint egybeépült - amint a többi erődnél - az erődfallal. A toronyfal és az erődfal szélessége Radnóti szerint azonos és a felvételi rajz is ezt mutatja: a toronyfal szélessége mintegy 220 cm, és az erődfalé is. Ez a vastagság a felmenő fal méretével egyezik, a rajzon viszont az alapozási kiszélesedés nincs jelölve. Kérdés tehát, hogy a toronyív vastagsága is a felmenő falra vonatkozik-e és az alapozásban a fal szélesebb? A felvételi rajz szerint a torony keleti indulásánál a falakat - feltehetően csak az alapozásban - megvastagították: a megoldást Alsóhetényben is meg lehetett figyelni. A kerek torony belső átmérője 11,20 cm, a falvastagságot figyelembe véve a torony külső átmérője 15,60 cm. A torony tengelyében az erődfalon vezetett be az ajtónyílás. Szélessége Radnóti szerint 190 cm, a felvételi rajz szerint 175 cm: az utóbbi lehet a hiteles adat. A torony közepén négyszögletes (150 x 150 cm) méretű, négyszögletes téglákból a falazott pillér tartotta több emelet magas torony belső szintjeit. A pillér keleti és nyugati oldalának közepén a négyzet alakú bevágást talán a gerenda számára alakítottak ki. Az erődfal technikája öntött falazás: a felmenő fal két külső és belső falsíkját a faragott, vagy sík felületű kövekkel falazták, a belsejét pedig szabálytalan kövekkel és téglával, sok habarccsal öntve építették fel. Feliratos köveket is befalaztak másodlagosan. A keleti erődfal oldaltornya azonos méretű volt a délivel, és a fal alján márványutánzatú falfestést lehetett megfigyelni. Az erődfal és a torony hasonló a többi erődével, azonban különbségek is vannak. Elsősorban a méretek mások. A környei oldaltornyok a legnagyobbak: a ságvári erőd oldaltornyainak átmérője 13 m, az alsóhetényié 13,7 m, a fenékpusztaié 14 m. A nagy méret kívánta meg a belső pillér megépítését, amely sem Ságváron, sem Alsóhetényben nincsen, épült viszont a fenékpusztai erődben, de nem a felépítéskor, hanem később. A többi erődben a toronybelső kifestését nem lehetett megfigyelni. A festés arra mutat, hogy a toronybelsőt lakták. A környei erőd beépítéséről csak annyi mondható, hogy voltak belső épületei. Egyrészt az erődfalakhoz kisebb építmények csatlakoztak (Radnóti taberna-sornak nevezi) a déli falon, és a keleti torony bejárata elé egy 60 cm vastagságú falból egy téglalap alakú előtér (350 x 800 cm) épült. A déli to302