Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Tóth Endre: A környei 4. századi római erődről

jük. Hacsak nem a Csákok egy korai, a szlavón bánságot viselt, egyébként ismeretien tagja építtette a hidat, akkor leginkább Csák nb. István (Gúgágból) jöhet szóba, aki 1243-ban Szörényi bán volt , és akit halála után is bánnak neveztek. A patak Árpád-kori neve a középkor végére eltűnt. Bél Mátyás már csak az Által - ér nevet ismeri. Ortvay Tivadar sem tud Komárom megyében Rákos pataknévről: a patakot Tatai víznek is nevezi, és csak a vélt antik Lepavist elnevezést tárgyalj a. Az Által-ér eredeti nevét azonban a mellette (talán az Árpád-kor végén) kialakult Rákos falu (1500) máig meg14 őrizte: a település Környe közvetlen nyugati szomszédja. A feltűnő méretű, vastag falú erőd maradványai a kora Árpád-korban még látványosan álltak; a 18. század első felében Bél Mátyás is felfigyelt az erőd - valószínűleg - DNY-i saroktornyára. A Vértes északi lejtőjét kelet-nyugati irányban hosszan elnyúló patakvölgy szegélyezi. Az Által-ér Környétől keletre észak felé kanyarodik, majd a Dunába ömlik. A pataktól északra szintén nyugat-keleti irányban dombvonulat húzódik. Ettől északra a sík vidék a Dunáig tart. Az erődöt nem a síkságra telepítették, hanem az Által-ér völgyében, a patak és a dombvonulat közé, északról dél felé lejtő felszínre, a Bársonyos ÉK-i végén (2. kép). Az erőd déli fala a régi patakmedertől mintegy 40-50 méterrel északabbra, azzal párhuzamosan épült. E falnak a keleti szakaszát egy oldaltoronnyal együtt találta meg és rajzolta fel Radnóti Aladár. Az erőd DK-i sarkát nem tudta megfigyelni, viszont a derékszögben épült keleti fal déli vége, szintén egy oldaltoronnyal az egykori malom udvarán felszínre került. Ebből a sarok helye megállapítható, és a déli és a keleti erődfalak iránya kijelölhető. Az erőd tájolása 329 fokkal tér északtól. Ennyi volt a védművekhez tartozó falmaradvány, amelyeket Radnóti fel tudott rajzolni Környe térképére. A keleti erődfal északi folytatására épült rá a K-Ny-i főutca (Alkotmány u.) és a templom tér sarkán álló iskola keleti homlokfala. 8 KARÁCSONYI 1900, 328. 9 WENZEL VII 131, Kritj. 734. 10 1263: SMICIKLAS V 260, Kritj. 1333.; 1258: Kritj. 1195-1196. 11 BÉL 1989. 12 ORTVAY 1882, 147. 13 ORTVAY 1882,465: a víznév a Tabula Peutingeriana-n olvasható Brigetio neve mellett: lehet, hogy a LEPAVIST a LEG.I.ADIUT. rövidítés hibás másolása lehet. 14 CSÁNKIIII511. 297