Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)
Tóth Endre: A környei 4. századi római erődről
E falmaradványokból Radnóti észak-déli irányban fekvő, mintegy 200 m x 150 m nagyságú tábort rekonstruált. A tábor keleti fala nagyjából a templomtér nyugati házsorának keleti frontja alatt húzódik észak felé a Főút alatt s kissé tovább halad északi irányban. Északi fala a Főút északi házsora mögött kereshető; nyugat felé a Főutat észak-déli irányban keresztező sikátornak a főúttól délre húzódó vonala jelzi. Radnóti téglalap alakú táborterületet tételezett fel. Továbbá figyelembe vette térképén 3.-as számmal jelzett helyen egy vastag falat, és azon nyugat felé egy „ bástyát". Nyugatabbra pedig csontvázas sírokat találtak, amelyeket már az erődön kívüli temetkezéseknek tartott. Ez utóbbi leletekről csak hallomásból értesült. Az azóta feltárt ságvári és alsóhetényi erődök alaprajza ismeretében a környei erőd jóval nagyobb alapterületűnek szerkeszthető ki. Radnóti az északi erődfalat nem tudta megfigyelni; az általa feltételezett nyugati erődfalat pedig gyakorlatilag két, egyébként is bizonytalan korú csontvázas sír alapján jelölte ki. A vastag fal a „bástyával" azonban egy belső épület apszisa is lehetett, nem pedig a nyugati erődfal része. A maradvány a tábor DK-i negyedében fekszik, ott, ahol az erődök - egyébként apszisos - főépületei Fenékpusztán, Alsóhetényben és Ságváron is előkerültek. Az erődfalakon belül is temetkezhettek: Fenékpusztán, Ságváron és Alsóhetényben egyaránt van néhány sír az erődök belterületén. Az erődök ma már ismert alapterülete inkább a négyzetet közelíti meg, mint a téglalapot, és hozzájuk hasonló méretű kereshető Koravén is. Mivel a belső erődök minden tekintetben azonos típust képviselnek, és ebbe a típusba a jellegzetes földrajzi környezet és a védművek azonossága miatt a környei erőd is beletartozik, egy elvi rekonstrukciónál csakis ezekből a jellemzőkből lehet kiindulni. Azokat az ismérveket, amelyek a ságvári, alsóhetényi és fenékpusztai erődöket egyaránt jellemzik, a környeire is alkalmazni kell. Végül a környei erőd feltárt oldaltornya a 15 m-es külső átmérővel a legnagyobb méretű a belső erődök között (3. kép). Valószínűtlen, hogy a nagyméretű oldaltornyokhoz a többi háromnál kisebb erőd tartozzon. 15 Az erődben a III. sz. épület nyugati fala mellett, két pillér között római téglasírt találtam, amelyben nőt temettek el. 16 Az erőd ÉK-e, jórészt beépítetlen területén előkerült elő téglasír (1969); valószínűleg magányos temetkezés volt, mert a környékén további sírokat nem találtunk. Egy további gyereksírt tártunk fel a nyugati erődfal közvetlen közelében, a nyugati kaputól északra. 17 TÓTH 1987-1988. 298