Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Kiss Viktória: A mészbetétes kerámia kultúrája kapcsolatai a Kárpát-medence nyugati területeivel és a közép-európai kultúrákkal a középső bronzkorban

ban nem hoz létre teljes „tabula rasa"-t, hiszen a nagysánctetői telepen a házak padlóit többször megújítják és az érkezők a helyi lakossággal keveredve sajátos, új kultúrát hoznak létre. Ennek rövid idő után újabb halomsíros hullám vet véget. Ez utóbbi halomsíros hullám okozza a középső bronzkor végén a koszideri kincsek elrejtését. Kovács T. e horizont leleteit és a tolnanémedi kincseket Mozsolics Amáliával egyetértve - nem választja külön, mivel a Mészbetétes Kerámia népessége a kései fázisban koszideri bronzékszereket, -eszközöket használt, és véleménye szerint a tolnanémedi kincsek egy része is tartalmaz koszideri korú tárgyakat.

61 A tolnanémedi horizont újabb áttekintése és az Ausztria területén az utóbbi évtizedben feltárt nagy sírszámú temetők újabb adatai alapján a mészbetétes kerámia kultúrája kincseiben koszideri korúnak meghatározott fémtárgyak többnyire a valódi koszideri típusok előzményeiként értékelhetők, ahogy erre a kutatás már korábban is felhívta a figyelmet pl. a keresztbordás korongcsüngők és a horgonyalakú csüngők esetében,

62 és ugyanerre a következtetésre juthatunk a spirálvégű láb- és karpereceket, gyűrűket tekintve (a kórósi, Esztergom-ispitahegyi és vörösmarti kincsben).

63 Utóbbi gyürűtípus egy példánya a perjámosi kultúra deszki temetőjében is megvan, emellett J-W. Neugebauer észrevétele szerint az egyik királyszentistváni aszkosz lábán látható ábrázolás is ilyen ékszer viseletére utal; a Gemeinlebam F és a Franzhausen II. temetőben is ugyanebben, a Kárpátmedencei Középső Bronzkor 2-nek megfelelő időszakban (Gemeinlebam III./ Langquaid fázis) jelennek meg az említett ékszertípusok.

64 Ugyanakkor a Mészbetétes Kerámia kultúrája kései fázisában megfigyelt viseleti tárgyak (pl. az esztergomi vagy a veszprémi sír tűje) a tolnanémedi depókban nincse61 KOVÁCS 1994b, 161; KOVÁCS 1998-1999, 25. A tolnanémedi és koszideri kincsek keltezésének kutatástörténetéről ld. KOVÁCS 1994b, 159,5-14. jegyzet, KOVÁCS 19981999, 24-25. 62 A Mészbetétes Kerámia kultúráj a kincseiben a korongcsüngők felfüggesztésére a korong testén elhelyezkedő, azt áttörő lyuk szolgált, míg a hasonló, koszideri csüngőket külön függesztőfüllel látták el - BÓNA 1975, 229; KEMENCZEI 1968, 160, 22. jegyzet; SCHUMACHER-MATTHÄUS 1985, 85-86, Tabelle 59, Karte 23; FURMÁNEK 1997, 316-317. A horgonyalakú csüngők esetében is technikai és időrendi különbségek figyelhetők meg - MOZSOLICS 1967, 90; HANSEL 1968, 121, Beilage 4; SCHUMACHERMATTHÄUS 1985, 94, Karte 26. Vö. még HONTI-KISS 1999-2000. 63 Esztergom: MRT 5, 8/50. lh, 196. és 19. t.10, 12; Kórós: MOZSOLICS 1967, Taf. 30,4, 6; Vörösmart: BONA 1975, Taf. 271, 6. 64 Deszk A, 24. sír: BONA 1975, Taf. 91,13; Király szentistván: BÓNA 1975, Taf. 222/1; NEUGEBAUER 1991, 31. Gemeinlebarn F és Franzausen II. temető sírjaiban: NEUGEBAUER 1991,31-34, Abb. 6; NEUGEBAUER 1994b, Abb. 46,6-7, Abb. 74,11-12. 26