Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Kiss Viktória: A mészbetétes kerámia kultúrája kapcsolatai a Kárpát-medence nyugati területeivel és a közép-európai kultúrákkal a középső bronzkorban

nek meg, ami arra utal, hogy a kései időszakban élt, feltehetően kis számú népesség lassan a korábbitól eltérő (nyugatról átvett?) viseletre tért át és a tolnanémedi kincseket ezek használata előtt, vagyis a kései mészbetétes időszakot megelőzően rejtették földbe. A Dunántúlról ismert középső bronzkori tárgyak természetesen elvétve bekerülhettek koszideri kincsekbe

65 (Id. a Vcelince/méhi kincs töredékes emberalakú csüngőjét), azonban ez sem indokolja a két eltérő korú és összetételű kincs-kör egybeolvasztását.

66 A szlovákiai adatok alapján elkülönített legkorábbi halomsíros leletekhez hasonló edények a Dunántúlon is megtalálhatók (Esztergályhorváti, Gellénháza).

67 Mindebből arra következtethetünk, hogy az említett kései mészbetétes csoportok dunántúli jelenlétével valószínűleg egyidőben megérkezhettek az első halomsíros népelemek a Dunántúlra. Ugyanezt látszik alátámasztani az a tény, hogy Vas és Zala megyében középső bronzkori népesség koszideri korú továbbélése eddig nem volt kimutatható.

68 Vas megyében a Gátai kultúra esetleges maradványaira eddig csak néhány koszideri fémtárgy utal. Zala megyében Balatonmagyaródnál nyugatabbra nem terjed a Mészbetétes Kerámia kultúrája elterjedési területe és más, egyidős népesség anyaga sem fordul elő - ezt tarthatnánk kutatási hiányosságnak is, de a Nagykanizsa környéki intenzív terepbejárások és a Kisbalaton környékén, a Hahótimedencében illetve a Kerka-völgyben végzett feltárások kizárják a kutatásból adódó adathiányt.

69 A legkorábbi halomsíros népesség és a mészbetétes kerámia továbbélő csoportjai időbeli egykorúsága és területi elkülönülése

70 - amennyiben további adatok is alátámasztják e feltételezést - magyarázatot adhat a koszideri korszak értelmezésének néhány egyelőre nyitott kérdésére. 65 Vö. BÓNA 1975, 229; BÓNA 1992, 54. 66 Az emberalakú csüngőtípus keltezéséhez vö. HONTI-KISS 1999-2000. A tolnanémedi és a koszideri kincs-csoport bronzanyagának összetétele sem azonos a fémvizsgálatok szerint: MOZSOLICS 1967, 189. 67 HORVÁTH 1994; SIMON-HORVÁTH 1998-1999. Ez a legkorábbi halomsíros időszak nehezen elválasztható a már későbbi edényformákat, jellegzetességeket is hordozó, a koszideri korszak végére és a poszt-koszider korszakra helyezhető leletektől (Nagydém, Hegykő) - ILON 1992, ILON 1998-1999, 257, 1. ábra. Vö. még BÓNA 1992, 35-38. 68 KOVÁCS 1994a, 119. 69 BONDÁR 1998, 19-22; SIMON-HORVÁTH 1998-1999, 202. A legújabban előkerült zalaszabari kincs (ld. Kiss 2000) csupán néhány km-rel módosítja az említett nyugati határvonalat. 70 HORVÁTH 1994,217; HONTI 1994a, 11. A halomsíros támadás útvonala a Rába-Marcal-Zala völgyét követhette: VADÁSZ-VÉKONY 1979,125. jegyzet; ILON 1998-1999, 258. Hasonló útvonal már a neolitikumtól létezett - vö. BÁNFFY 1998-1999, 53-55. 27