Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Kiss Viktória: A mészbetétes kerámia kultúrája kapcsolatai a Kárpát-medence nyugati területeivel és a közép-európai kultúrákkal a középső bronzkorban

a késő Magyaradi Kultúra Dolny peteri fázisába tartozónak vallja vagy a kárpáti Halomsíros kultúrához sorolja, melynek ideérkező elemei magukba olvasztották a helyi lakosság anyagi kultúráját (jellegzetes formája, a tölcséres nyakú, gyakran bütyöklábas korsó a magyarádi A4-A5 bütyöklábas korsókból alakult ki).

56 A korszak dunántúli eseményeinek magyarázatához nyújt segítséget a Süttő-hosszúvölgyi telep, ahol a Magyarádi és a Mészbetétes Kerámia kultúrája kevert leletanyaga, sőt a magyarádi anyag nagyobb százalékaránya (50-55 % Magyarádi kultúra, 30-35 % Mészbetétes Kerámia kultúrája) alapján Kovács T. nem csupán a két kultúra folyamatos egymás mellett élésére, hanem a Magyarádi kultúra expanziójára következtet.

57 A süttői telepen talált nagyobb mennyiségű füzesabonyi kerámia (a kerámiaanyag 510 %-a) szintén a koszideri keltezést, illetve a korszakban tapasztalható tarka kulturális-etnikai képet erősíti meg.

58 Vékony G., Kovács T. és Ilon G.

59 véleménye szerint a kései időszakban a Dunától északra fekvő területekről a Halomsíros kultúra első támadásai elől húzódtak délebbre a magyarádi népesség elemei; az e leletek között megjelenő Litzen-díszes kerámia

60 arra utal, hogy nyomukban a korai Halomsíros kultúra csoportjai is megjelennek az északdunántúli telepeken (Süttő-Nagysánctető). Ez a bevándorlás azon56 TOCÍK 1956, 45-46; TOCÍK 1964, 159; TOCÍK-VLADÁR 1971, 389-390, 394-397; KOVÁCS 1975, 309-314; BENKOVSKY-PIVOVÁRÓVÁ 1976, 350; TOCÍK 1979, 50-52; BENKOVSKY-PIVOVÁROVÁ 1981; KOVÁCS 1984, 377, 380-383; FURMÁNEK-VELIACIK-VLADÁR 1991, 79-80; KOVÁCS 1994a, 123-124; ILON 1998-1999,251. 57 VADÁSZ 1986,27-28. szerint is önálló magyarádi telep van Süttőn. Érdekes megállapítást tett Ilon G. (1986,28) a hosszúvölgyi leletek átvizsgálása során: véleménye szerint a magyarádi és a mészbetétes kerámia anyaga megegyezik, tehát helyben gyártották mindkettőt. 58 VELIACIK 1972, 222; TORMA 1976, 33-34, 36-67; KOVÁCS 1988, 126, 128-129; KOVÁCS 1989, 16-19. 59 VÉKONY 1988, 74; KOVÁCS 1988, 128; KOVÁCS 1994b, 162; ILON 1998-1999, 258, 2. lépcső. 60 Litzenkerámia szórványosan korábban is előfordul a Dunántúlon már a késő kisapostagkorai mészbetétes fázistól kezdve (Balatonmagyaród), a klasszikus mészbetétes időszakon át (Vörs), de zömmel a kései időszakba tartoznak leletei - ld. KOVÁCS 1975, 312314; BÁNDI-F. PETRES-MARÁZ 1979, 102; VADÁSZ-VÉKONY 1979, 61, 90. j; BENKOVSKY-PIVOVÁROVÁ 1981; KOVÁCS 1982, Taf.5/1; KOVÁCS 1984, 383; KOVÁCS 1988, 156; VÉKONY 1988, 74; HONTI 1994a, 8-9; HONTI 1994b, 173188; KOVÁCS 1994a, 123; KOVÁCS 1994b, 161-162; NEUGEBAUER 1994b, 141144; KOVÁCS 1998, 299-300; ILON 1998-1999, 255-259. 25