Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Horváth Tünde–Kozák Miklós–Pető Anna: Újabb adatok a középső bronzkor kőiparához: Bölcske–Vörösgyír bronzkori tell-település kőanyagának komplex (petrográfiai, régészeti) feldolgozása

tékföld gyanánt is szolgálhatott (pl. 66., 74., 79., 81., 93., 115., 147., 150., 155., 162. sz. minták). A 147., 148. és 160. sz. mintákban vasokkerre emlékeztető sárga porszerű kiválások láthatók. Hasonló megjelenésű mállástermékek képződhetnek pirites-markazitos cementációjú konglomerátumok oxihidratációs mállásakor is (pl. uzsai copiapit), így ezek eredetvizsgálata további elemzéseket igényel. A fenti típusoknak kis mennyiségben előfordul olyan változata is (10 db), amely határozottan metamorf jellegeket hordoz, azaz metahomokkő -finom szemű metakonglomerátum névvel illethető. Az őrlőkövek másik gyakori nyersanyaga a homokkő (22 db). Ennek egyes típusai közép- és durvaszeműek, változóan csillámosak, ill. rétegzettek, s egyes típusaik rokonságot mutatnak az előzőekben ismertetett csoportokkal. A kőzetek színét alkotóinak, ill. cementanyagának milyensége és mennyisége határozza meg. E szerint lehetnek világos szürkésfehérek, szürkék, sárgás- és barnásszürkék, esetenként vasas-mangános kiválásokkal szennyezettek és színezettek. Vannak közöttük kovás, meszes és limonitos cementációjúak is. Keménységük a rétegzettség és a kötőanyag típusa szerint változó. Egyes példányokban mirmekites és szericitesen bontott káliföldpátok jelzik közeli granitoid lehordási térszínek létét. Erre utal a biotit, kloritosodó biotit és klorit változó mennyiségű jelenléte is (pl. 94. és 180. sz. minta). A 132. sz. mintában a földpátzárványos kvarc, a mikroklin és a plagioklász mellett biotit, klorit, bontott zöld- és barnaamfibol, valamint mállott ortopiroxén maradványok, ill. cirkon és magnetit figyelhető meg. Ugyanebben a mintában karbonát anyagú intra- és bioklasztok fordulnak elő. A fentiek mellett gyakoriak a metamorf eredetű, kemény nehézásványok és kőzettörmelék darabkák. A karbonátos mátrix helyenként olyan mennyiségben szaporodik fel, hogy az már átmenetet jelent az erősen szennyezett mészkövek felé. Egyes mintákon jól megfigyelhető enyhe ferderétegzés és rétegszerű szemcseméret változás. A fentiek alapján a homokkövek felhalmozódási környezete olyan harmadidőszaki meleg sekélytenger partközeli zónája lehetett, amelynek hátterében metamorf-metaszediment, granitoid és fiatal vulkáni térszínek egyaránt előfordultak. 3.4. Breccsakonglomerátum: 172 (80.552.64.) Durvahomokos-finomszemű, vörösesbarnás szürke színű, rideg, kemény kőzet, amelyben a szabad szemmel is megfigyelhető kőzetfragmentumok szürkésfehérek vagy középszürkék. Megjelenése szarukőre emlékeztet. Igen tömött, finomszövetű. Cementációja kovás és limonitos-hematitos. Alkotói 208