Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Horváth Tünde–Kozák Miklós–Pető Anna: Újabb adatok a középső bronzkor kőiparához: Bölcske–Vörösgyír bronzkori tell-település kőanyagának komplex (petrográfiai, régészeti) feldolgozása

(80.550.118.), 171 (80.552.63.), 173 (80.552.65.), 179 (80.550.119.), 180 (80.552.60.), 184 (80.554.92.), 185 (80.554.93.), 186 (80.554.91.), 208 (80.591.81.) Az e kategóriába tartozó nagyszámú eszköz kőzettanilag szinte folyamatos genetikai sorozatot képez az egyes kategóriák közötti átmenetekkel. Az ide tartozó eszközök között uralkodó (81 db) a közép- és durvaszemű homokkő -finomkonglomerátum átmenet környékén mozgó szemcseméretű, erősen cementált kőzet. Ennek egy jelentős része gyengén-közepesen koptatott szemcsékből áll, melyek anyaga túlnyomórészt kvarcit, alárendeltebben csillámos kvarcit, grafitos kvarcit és lidit, ritkábban metaszediment kőzetdarabka vagy egyéb metamorf kőzetfragmentum. Megfigyelhető bennük a szemcsehatárok érintkezési vonalain rezorpció, ill. nyomási oldódás és/vagy a pórusfolyadékok vándorlásával kapcsolatos oldódási és rekrisztalizációs cementáció. Az anyag vegyes szemcsemérete és változó koptatottsága arra enged következtetni, hogy egy kémiai málláson átesett, nagyrészt metaszedimentekből származó törmelékes reziduum kisebb áthalmozásából képződtek. Kevés mintában figyelhető meg szöveti irányítottság, ill. kis hajlásszögű ferderétegzés. E kőzetsorozat a világos fehértől a sárgásszürkén át a foltosán sárga, sárgásvörös, barnás és lilásvörös árnyalatokig sokféle színben jelenik meg. E színváltozások oka az említett alkotók arányának változása, másrészt a vasvegyületek jelenléte. Lehetséges, hogy e sekélytengeri-tengerparti zónában felhalmozódó üledékes összlet részben a lehordási háttér változékonysága, részben klimatikus hatások (arid klíma), részben a lerakodási fácieskörnyezet pH- és redoxpotenciál viszonyainak kisebb ingadozásai miatt eltérő mértékig itatódtak át szingenetikusan kicsapódó vas vegyületekkel. A sorozat egyes tagjainál jellegzetesen a Ny-Mecsekben előforduló permi vöröshomokkövek litológiai bélyegei ismerhetők fel. Ennek alapján feltételezhetjük, hogy az egész sorozat ebben a fácieskörnyezetben képződött, kisebb helyi eltérések miatt enyhén változó jelleggel. Ezt támasztja alá az is, hogy egyes változatokban a kovás cementáció mellett kisebb mennyiségben karbonátos cementanyag is megjelenik. Hasonlóképpen ingadozik a csillámtartalom mennyisége is. E kőzetek változatos porozitása alapvetően két okra vezethető vissza. A szorosabb illeszkedésű, tömöttebb változatokban a nagyobb szemcseközi tereket elsődleges közbeülepedésű homokszemcsék, vagy pedig az oldatvándorlással és kicsapódással összefüggő cementanyag töltheti ki. Egyes példányok hematitos-limonitos mátrixa olyan mennyiségű és állagú, hogy az fes207