Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Horváth Tünde–Kozák Miklós–Pető Anna: Újabb adatok a középső bronzkor kőiparához: Bölcske–Vörösgyír bronzkori tell-település kőanyagának komplex (petrográfiai, régészeti) feldolgozása

letét egy ilyen omlásos folyamat jelentősen feltárta, keresztülmetszette. A meredek partfalon felszínre bukkannak azok a vörösagyagos rétegek is, amelyek egykor festékföld kitermelésére alkalmas lelőhelyeket jelenthettek a település közvetlen és védhető környezetében. A teli ásatásának rövid története 1965-ben Nováki Gy. a Duna felőli szakadék szélén 4 méterre nyitotta meg az egyaránt 5x9 méteres alapterületű „A" és „D" blokkokat, melyeket a későbbiek során egybebontottak. Mindkét szelvényben erős réteghullámzást figyelt meg az ásató. Az „A" szelvényt négyzetméterekre osztva, ásónyomos technikával ásták. Az eredménytelenség miatt az ásató a „D" szelvényben újabb módszerrel próbálkozott: 5x1 méteres kutatóárkokat nyitott, melyeket méterenként osztottak fel és szeleteltek. Az eredmény - a leletanyag mennyiségét és minőségét tekintve -jobb volt, de nem láttak át nagy felületeket, ezért a településszerkezet teljesen ismeretlen maradt.

8 Az „E" szelvény esetében (szintén 5x9 méteres alapterülettel) sokkal előnyösebbek voltak a terepadottságok, ezért a leletanyagot feldolgozó Poroszlai I. e szelvény adatait vette alapul az időrendi és kulturális szétválasztásnál, és ehhez viszonyította az A és D szelvényeket.

9 A feltárt szelvények kb. 140 négyzetméternyi alapterületüek, 4-6,5 méteres mélységig átkutatva. (3-4. tábla; 5. tábla 3.) A telep élete a nagyrévi kultúra legkorábbi leletanyagával, az ún. protoÖkörhalom fázissal kezdődik, mely az őshumuszon 20-60 cm-es vastagságbanjelentkezett. Hiányzik az alsóbb Duna-menti szakaszok telijein megjelenő un. Somogyvár-proto-Nagyrév jellegű leletanyag.

10 A proto-Ökörhalom fázis a klasszikus Ökörhalom, a Szigetszentmiklósi és a késői, Kulcsi fázisokon keresztül a Nagyrévi kultúra teljes spektrumát adja, 250-320 cm-es rétegsorral képviselve azt a teilen. A tószegi Laposhalmon kívül az eddigi legvastagabb Nagyrévi rétegsorral találkozunk a lelőhelyen. A Nagyrév-Vatya váltás észrevétlen átfejlődésként jelentkezik. Az egyetlen elválasztó elem az ekkortól fellépő mészbetétes import kerámia a település leletanyagában. A telepet feltehetően a Vatya kultúra időszakában erődítik meg, így annak kö8 NOVÁKI-REGIUS 1967, 88. 9 POROSZLAI 1992/b. 10 SZABÓ 1992,35-193. 190