Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Kiss Viktória: A mészbetétes kerámia kultúrája kapcsolatai a Kárpát-medence nyugati területeivel és a közép-európai kultúrákkal a középső bronzkorban

edények, melyeken dunántúli díszítést utánzó, de feltehetően helyi készítésű motívumok láthatók (2. t. 17). E sírok csontvázas rítusa és tájolása semmiben sem különbözik a temetők többi sírjáétól. A szintén a Hurbanovo csoporthoz sorolt Nővé Zámky temető 9 csontvázas sírjának egyikében sincs a Dunántúlról származó edény. A temetőn belüli elhelyezkedést vizsgálva megfigyelhető, hogy Nesvady-ban az öt, dunántúli edénnyel ellátott sírból négy a déli sírcsoportban van, míg az északkeleti sírcsoportban csak egy, a harmadik csoportban pedig nincs ilyen sír. Bajc és Hurbanovo temetőiben is egyegy kisebb körzetben helyezkednek el a tokodi edénnyel ellátott sírok. Ennek értelmezéseként felmerülhet Nesvady esetében a sírcsoportok közötti időrendi különbség (pl. a fiatalabb sírcsoportban vannak a dunántúli edények?).

18 Esetleg mindhárom temetőnél valamiféle családi elkülönülésben keresendő a magyarázat - pl. a kereskedelmi kapcsolatokat a kezükben tartó családok tagjai ezek(?): Nesvady-ban a tárgyalt 5 sírból háromban (26., 33. és 39. sírok), Bajc-on a 4 sírból kettőben (14., 17. sír) volt értékelhető az antropológiai anyag, mindegyik esetben felnőttekről van szó, míg Hurbanovo három kevésbé bolygatott sírjában (39., 62., 91. sírok) többnyire gazdagon felékszerezve, megbecsült módon eltemetett gyermekek nyugszanak. További adalékot szolgáltathatna a pontos sírleírás: Nesvady 39. sírjában egy bögre volt a behajlított lábszár mögött, egy tál a lábnál és benne 2 bögre - az utóbbi elhelyezés talán a tálba tett edények megkülönböztetett sírbatételére utalhat, de sajnos a leírásból

19 nem állapítható meg pontosan, ez utóbbiak voltak-e a mészbetétdíszes bögrék. Mindenesetre a fenti elemzés alapján a Tokodi csoport itt előforduló edényeit egyértelműen az Aunjetitzi kultúrához eljutott tokodi importleletekként kell értékelnünk, és nem önálló területi csoport leleteiként.

20 A lelőhelyek térképre vetítéséből világosan látható, hogy az Aunjetitzi kultúra legdélebbi lelőhelyei ezek, ahol a népesség cserekapcsolatokat vett fel a Tokodi csoporttal (3. tábla). A cserekapcsolatok az Aunjetitzi kultúra távolabbi területeivel is fennálltak (Hosty; 2. t. 18). A korai és középső bronzkor határán, a Tokodi csoporttal egyidőben a Dunántúl nagy részén a Kisapostagi kultúra és a Mészbetétes Kerámia kultú18 TOCIK 1979, 48, 50; NOVOTNÁ-NOVOTNY 1984, 319-320. 19 DUáEK 1969, 18-19. 20 TOÖÍK 1979, 14; BANDI 1984, 261; NOVOTNÁ-NOVOTNY 1984, 316; FURMÁNEK-VELIACIK-VLADÁR 1991, 65, Mapa 5.: "Fundorte der Aunjetitzer Kultur und des Hurbanovo-Typs". 18