Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Kiss Viktória: A mészbetétes kerámia kultúrája kapcsolatai a Kárpát-medence nyugati területeivel és a közép-európai kultúrákkal a középső bronzkorban

rája közötti átmeneti időszak - az ú.n. késő kisapostag-korai mészbetétes (másnéven Kisapostag 3.) fázis

21 - leletei találhatók meg. A Dél-Dunántúlon, Tolna és Baranya megyében ez a fázis rövidebb ideig tartott és e területen alakult ki leghamarabb a Mészbetétes Kerámia kultúrája korai időszakára

22 jellemző leletanyag. A korai déli mészbetétes csoport edényei megtalálhatók az Aunjetitzi kultúra szlovákiai területén a Tokodi csoport leletei mellett (2. t. 17); az egyidejűséget az együtt előforduló importleletek is bizonyítják. A tokodi csoport leletei a Gátai kultúra területén is előfordulnak (Hainburg-Teichtal, 120. és 294. sír: 2. t. 19-20).

23 A Patay P. által említett, jellegzetes déldunántúli mészbetétes edény (Hainburg-Teichtal, 114. sír) feltehetőleg a Mészbetétes Kerámia kultúrája korai déli időszakába sorolható.

24 Az említett cserekapcsolatok útján elsősorban közép-dunavidéki bronzékszerek és más fémtárgyak kerülhettek a Dunántúlra az Aunjetitzi illetve a Magyarádi kultúra területéről, vagy azok közvetítésével, de aunjetitzi edények dunántúli jelenlétére is van adat: pl. Nyergesújfalu-Viszkózgyár 75. sírjából tokodi bögrével együtt, továbbá Nyergesújfalu-Eternit-telep, TokodAltáró, Vértesszőlős-Likótelek lelőhelyekről (4. t. 1-4, 3. tábla).

25 Középdunavidéki ékszereknek tartja a kutatás a mészbetétes kerámia kultúrájánál megjelenő tömör, visszahajlított végű nyakpereceket (sírból például: Rábacsécsény; kincsleletből: Vörösmart, Mosdós és Tata-Nagy S. u., 4. t. 5) 21 A Kisapostagi kultúra és a Mészbetétes Kerámia kultúrája közötti átmeneti időszak időrendi és tipológiai jellemzőiről és a Tokodi csoporttal valamint a korai déli mészbetétes fázissal való részbeni egyidejűségről ld. TORMA 1978, 21, 23; CSÁNYI 1978, 32-36; HONTI-KISS 1996, 24-25; KISS 1996, 68. A Dunántúl legészakibb részén a Tokodi csoport és az ebből kialakuló északdunántúli csoport korai fázisának leletei alig választhatók el egymástól: TORMA 1980-81, TORMA 1996, 46; HONTI-KISS 1998, 49-51. 22 A korai déli fázisról: TORMA 1971,40-42; HONTI-KISS 1998,49-50. Déli mészbetétes edények északdunántúli előfordulásáról ld. VADÁSZ-VÉKONY 1979,63,103. jegyzet. 23 120. sír: MOZSOLICS 1942,17, Abb. 4.; 294. sír: NEUGEBAUER 1994, Abb. 15,294/ 3. A MOZSOLICS 1942, 17., MOZSOLICS 1943, 28. és MOZSOLICS 1967, 71. által Kisapostag II-be sorolt leleteket ma részben a Tokodi csoporthoz, részben a késő kisapostagkorai mészbetétes (másnéven Kisapostag 3.) fázisba soroljuk - vö. 15. és 21. jegyzet. 24 PATAY 1938,78,92; MOZSOLICS 1943,28 (Szekszárd I. fázisba sorolta); BÓNA 1975, 247. A közöletlen edény egy 10 cm magasságú bögre A. Krenn-Leeb szíves közlése szerint (NHM Wien Inv. Nr. 55919). Az adatért köszönettel tartozom. 25 PATAY 1938, 62; TORMA 1980-81, 64-65, Taf. 2, 7, Taf. 3, 3; MRT 5, 280, 15/15. lh., Taf. 15, 1-2; TORMA 1996, 45, 2.t.9; VADÁSZ-VÉKONY 1979, 63, 103. jegyzet. 19