Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Horváth Tünde–Kozák Miklós–Pető Anna: Újabb adatok a középső bronzkor kőiparához: Bölcske–Vörösgyír bronzkori tell-település kőanyagának komplex (petrográfiai, régészeti) feldolgozása

57050 négyzetméter lehetett. A telepet félkörívben a nyílt dunai, és a fennsíki részek felől egy nagyon mély árok és kettős sáncrendszer védte. A leírás tudománytörténeti jelentőségét leszámítva - ma már az egyetlen hitelesnek mondható adat, mely még a bronzkori teli-telep viszonylag sértetlen, bolygatatlan állapotára utalhat. Az emberi beavatkozás miatt, valamint a Duna eróziós munkájának következtében a telep nagy része (az erődítés egykori nyomai teljesen) leszakadt a Duna árterébe, és folyamatosan pusztul. A teli megmaradt részén modern utcasor áll gyümölcsös- és veteményeskertekkel, így a felső rétegek állandó bolygatásnak is ki vannak téve. 1965-67 között Nováki Gyula, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum akkori munkatársa végzett Bölcskén feltárásokat (1. tábla; 2. tábla).

3 Az ásatás fő célja az volt, hogy az ismert bronzkori rétegekből minél több botanikai és zoológiai leletet gyűjtsön a múzeum számára. Ezek a leletek a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, míg a régészeti leletek a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumban kutathatók napjainkban. Az állatcsontokat Bökönyi Sándor, a csonteszközöket Vörös István határozta meg. A magleleteket Gyulai Ferenc és Berzsenyi Brigitta dolgozták fel.

4 A pattintott kőeszközöket elsőként T. Bíró Katalin vizsgálta.

5 A régészeti (főképp kerámia) leletanyagot Bóna István kapta meg az ásató kérésére 1989-ben, az ásatási dokumentációval együtt. Ezek felhasználásával, illetve átengedésével Poroszlai Ildikó bölcsészdoktori disszertációt készített.

6 Az ásatás szemlélete és a leletanyag sokoldalú megközelítése egyedülálló volt a 60-as évekbeli magyar archeológiában. A leletanyag több szempontú szeparálása azonban, (régészeti, botanikai, zoológiai, stb.), valamint állandó költöztetése egyik múzeumi raktárból a másikba, és egyéb emberi mulasztások következtében a mai napig nem jelent meg a teli-településről olyan publikáció, mely az előkerült leletek összességét tartalmazná és tárgyalná. Jelen publikáció az ásatás során előkerült kőeszközökkel (pattintott, csiszolt) foglalkozik, geológiai és régészeti szempontból vizsgálva azokat.

7 3 ARCH.ÉRT. 1967, 94., 217. 1968; 95., 126. 4 BERZSENYI 1997. 5 Szeretnék köszönetet mondani T. Bíró Katalinnak, hogy jegyzeteit és a kőeszközöket átengedte a feldolgozáshoz. 6 POROSZLAI 1992/b. 7 Szeretnénk köszönetet mondani a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum munkatársainak elsősorban dr. Gaál Attila igazgató úrnak és Vízi Márta főmuzeológusnak - akik az anyag feldolgozása során mindvégig előzékeny segítséget tanúsítottak, valamint dr. Poroszlai Ildikónak, aki a régészeti leletanyag részét képező kőeszközöket feldolgozásra átengedte. 188