Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Kiss Viktória: A mészbetétes kerámia kultúrája kapcsolatai a Kárpát-medence nyugati területeivel és a közép-európai kultúrákkal a középső bronzkorban

A következő fázisba a korai és középső bronzkor határára keltezhető időszak leletei sorolandók. Az Aunjetitzi kultúra kutatását már az ötvenes évek óta foglalkoztatta az a néhány temető, melyekben a Dunántúlról ismert bögréket találtak; ezek alapján különítették el a Hurbanovo csoportot (2. t. 116).

14 A magyar kutatásnak sikerült körülhatárolni azt a területet, melyen e jellegzetes bögretípus előfordult: Ógyalla(Hurbanovo)-Tokod csoport, később - a szlovákiai leletektől való elkülönülésre a névadással is fel kívánva hívni a figyelmet - Tokodi csoport néven választották el e leleteket. A csoport keramikájának kialakulását hatvani és kisapostagi elemek keveredéséből vezették le.

15 Már a korai feldolgozásokban előtérbe került az a megfigyelés, hogy míg a dunántúli területeken a tokodi népesség elhamvasztva helyezte a sírokba halottait, addig a Hurbanovo csoport temetőiben csontvázas temetkezésekben fordultak elő a Tokodi csoportra is jellemző edények. A temetkezési rítus az őskori népek számára az életről-halálról alkotott képzetek egyik központi fontosságú eleme volt. E fontos tényt és a Hurbanovo csoportként elkülönített lelőhelyek akkoriban ismert leletanyagát számba véve Bandi G. fontos eredményekre jutott: ezek szerint a Hurbanovo csoport emlékanyagában egyértelműen az aunjetitzi edénytípusok dominálnak és a csontvázas temetkezési rítus is egyértelműen aunjetitzi jellemző, a tokodi csoport edényei csak „hatásként" értékelhetők.

16 A Hurbanovo csoporthoz sorolt 5 temető (Bajc / Bajcs, Dvory nad Zitavou / Udvard, Hurbanovo / Ógyalla, Nesvady / Naszvad, Nővé Zámky / Érsekújvár) anyagáról mára pontosabb adatokat ismerünk. 17 Nesvady-ban 90 sírból 4 sírban volt tokodi edény (2. t. 12-15), egy sírban pedig az egykorú korai déli mészbetétes csoport jellegzetes bögréje (2. t. 16), Bajc-on 51 sírból 4 sírban (2. t. 8-11), Hurbanovo-ban 92 sírból 7 sírban volt tokodi edény (2. t. 1-7), további két sírban pedig olyan aunjetitzi 4 TOCÍK 1956, DUSEK 1960a, 4-5; TOCÍK-VLADÁR 1971, 387; SCHUBERT 1973, 21; TOCÍK 1979, 47-49. 5 BÓNA 1960, 61; BANDI 1963, BANDI 1963-64; MOZSOLICS 1967, 71; KALICZ 1968, 129,182; NESPOROVÁ 1969, V. VADÁSZ-VÉKONY 1979,61-62,91. jegyzet; BANDI 1984,260-263; V. VADÁSZ 1986,26,28; VÉKONY 1988,73; TORMA 1996, 46; HONTI-KISS 1998, 49-50. 6 BANDI 1963, 27-28. Hasonlóan vélekedett CAPLOVIC 1954, 297-300. 7 TOCÍK 1979,48-49; DUSEK 1960b, 185-186; DUSEK 1969,10-34. SCHUBERT 1973, Karte 2: Matuskovot is a Hurbanovo csoporthoz sorolja, de a temető publikációja szerint (TOCIK 1979, 166-180: Aunjetitzi kultúra, Taf. LXVI-LXX.) dunántúli edény nincs a sírokban. Dvory nad Zitavou temetője közöletlen. 17