Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Kiss Viktória: A mészbetétes kerámia kultúrája kapcsolatai a Kárpát-medence nyugati területeivel és a közép-európai kultúrákkal a középső bronzkorban

ezen területek jelenlegi kutatási állapotát áttekintve és a mészbetétes kerámia kultúrájának a korábbinál részletesebben kidolgozott belső kronológiája

6 alapján az eddiginél világosabb kép vázolható fel kultúránk és a középeurópai bronzkori népek kapcsolatáról és időrendjéről.

7 A dunántúli területek kapcsolatainak vizsgálatát a mészbetétes kerámia kultúrája genetikai előzménye, a Kisapostagi kultúra leleteinek tárgyalásával kell kezdeni.

8 E korai bronzkori népesség bögréjét a Gátai kultúra egyik, - egyelőre közöletlen - kisalföldi sírjában találjuk meg (Pusztasomorja-Tímárdomb, 1.tábla).

9 A gátai kultúra belső időrendje a számos közöletlen lelet miatt egyelőre nem kidolgozott; eddig két fázis elkülönítése merült fel: elsősorban a fémtárgyak alapján, de kidolgozás alatt áll a kerámia-kronológia is.

10 Bóna I. a Gátai kultúra életét a középső bronzkor 1-2. fázisába helyezte, kezdetét a korai bronzkor 3. - középső bronzkor 1. határán állapítva meg.

11 Néhány adat alapján felmerült a kultúra kezdetének korábbi keltezése; a Kisapostagi kultúra importjai is arra utalnak, hogy a Gátai kultúra már a korai bronzkor 3.-ban is" élt.

12 Más megfigyelések szerint a kultúra életének vége is kitolódik, esetleg a koszideri korra tehető.

13 6 BÓNA 1975,204-205; TORMA 1971, TORMA 1976, TORMA 1980-81, TORMA 1996; V. VADÁSZ-VÉKONY 1979, 61-65; V VADÁSZ 1986, 26-28; VÉKONY 1988, 7274; BÓNA 1992, 24-25; KOVÁCS 1994a és 1994b, HONTI 1994a és 1994b, HONTI KISS 1996, HONTI-KISS 1998, KISS 1997. 7 A cikk az ELTE - Peregrinatio II. Alapítvány támogatásával készült. 8 A Kisapostagi kultúra és a Mészbetétes Kerámia kultúrája viszonyáról illetve a Kisapostagi kultúra önállóságáról kialakult vitáról ld. BANDI 1963-64, BANDI 1964; TORMA 1972; BÓNA 1975,229-230; BANDI 1984,257-258; V. VADÁSZ-VÉKONY 1979, 82. jegyzet és KISS 1998,15. jegyzet. A mai kultatás egyértelműen önálló kultúraként, a mészbetétes kerámia kultúrája időbeli és genetikai előzményeként tárgyalja a Kisapostagi Kultúrát. 9 RégFüz. Ser. 1/25 ( 1971 ), 62. A temető anyagát Figler András dolgozza fel; a közöletlen leletek megtekintéséért köszönettel tartozom. !0 BÓNA 1975, 241, 247-248; SCHUBERT 1973, 36, Taf. 13-14; LEEB 1987, 268, Abb. 3-5; NEUGEBAUER 1994b, 61. LEEB 1987,268. szerint a kerámiában is megfigyelhető két fázis: a kezdetben gömbös formájú edények profilja élesebb törésűvé válik. A 316 sírós Hainburg-Teichtal-i temető feldolgozása lehetővé teheti a kultúra pontosabb tagolását - a feldolgozást Alexandra Krenn-Leeb végzi. 11 BÓNA 1975, 247-248. 12 A korábbi keltezésre a Brancon, a Nitra kultúra 82. sírjában talált gátai edény utal: VLADÁR 1973, 221, T IX/3; HICKE 1987, 218-220; LEEB 1987, 268-270; NEUGEBAUER 1994b, 60. 13 A Gátai kultúra legkésőbbi időszakára néhány koszideri korú bronzékszerekkel ellátott, kerámia nélküli sírt tesznek (Oggau, Mannersdorf): HICKE 1987, Taf. XL, XV, XVL, XXL; NEUGEBAUER 1994b, 61. 16