Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Kiss Viktória: A mészbetétes kerámia kultúrája kapcsolatai a Kárpát-medence nyugati területeivel és a közép-európai kultúrákkal a középső bronzkorban

A mészbetétes kerámia kultúrája kapcsolatai a Kárpát-medence nyugati területeivel és a közép-európai kultúrákkal a középső bronzkorban Kiss Viktóra (MTA Régészeti Intézete, Budapest) A dunántúli mészbetétes kerámia kultúrája elterjedési területétől keletre élő tellkultúrákkal fenntartott kapcsolatokra már régóta felfigyelt a magyar régészeti kutatás - az alföldi telepeken egészen a Bihari- és Erdélyi-érchegységig előkerült, azon a területen idegen, fehér mészbetéttel díszített edények és edénytöredékek hívták fel erre a figyelmet.

1 E teli-telepek kutatói a hatvanas-nyolcvanas években az addiginál pontosabb ásatási módszereket dolgoztak ki és alkalmaztak, melyek segítségével a feltárásra került leletek a mészbetétes kerámia kultúrája keleti kapcsolatainak új összefoglalására nyújtottak lehetőséget.

2 Kultúránk és a tőle északra és nyugatra élő középső bronzkori (német terminológia szerint: korai bronzkori) népek kapcsolatairól kevesebbet tudunk. A Kisalföldön és Burgenlandban élő Gâtai kultúrának mind a magyarországi, mind a kelet-ausztriai leletanyaga feldolgozás alatt áll.

3 Alsó-Ausztria (Niederösterreich) területén az Unterwölbling kultúra, majd a Vetefov kultúra Böheimkirchen csoportja élt; ezek kutatása az utóbbi évtizedek leletmentő ásatásainak eredményeképpen számos adattal gazdagította az eddig rendelkezésre álló információkat.

4 Ny-Szlovákiában a Dunától északra is előrenyomult a mészbetétes kerámia népessége illetve a megelőző időszakban e területen élő előzménye, a Tokodi csoport. Tőle északra és északnyugatra az Aunjetitzi kultúra, később a Magyarádi kultúra területei húzódtak.

5 Mind1 A Kárpát-medence keleti területein megtalálható mészbetétes importkerámia kutatástörténetéhez ld. KISS 1998, 1-8. jegyzet. 2 Az összefoglalásra a teli-telepek újabb, egyelőre közöletlen ásatási anyagába való betekintés adott lehetőséget - vö. KISS 1998, 10. jegyzet. 3 BÓNA 1975, 241-247; LEEB 1987. A készülő feldolgozásokról ld. 9. és 10. jegyzet. 4 RUTTKAY 1981, HICKE 1987, LEEB 1987, BERTEMES 1989, LAUERMANN 1994, NEUGEBAUER 1977, NEUGEBAUER - NEUGEBAUER 1988-89, NEUGEBAUER 1991, NEUGEBAUER 1994a és 1994b, NEUGEBAUER - NEUGEBAUER 1997. 5 TOCÍK 1964 és 1979; DUSEK 1960a. és 1960b., DUSEK 1969, FURMÁNEK VÉLI ACIK - VLADÁR 1991. 15