Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Szalai Tamás: Mit tudunk mondani a Halomsíros-kultúra abszolút dátumairól?

Radiocarbon adatok A thérai vulkánkitörésre, illetve Akrotíri pusztulására a hatvanas évek végétől egyre nagyobb számban végzett, és egyre pontosabb mérések középértékei mára Kr. e. 1600 táján látszanak sűrűsödni.

26 Az egyiptomi mintákon végzett mérésektől értelemszerűen azt várjuk, hogy - a keresztdatálásokon keresztül - egybecsengjenek az égéi adatokkal. Ez teljesül. A hükszosz-uralom kezdetére Kr. e. 1741 és 1690 közé eső középértékeket mértek,

27 ami jól igazodik ahhoz, hogy a radiocarbonilag Kr. e. 1600ra datált thérai vulkánkitörést - ami a Late Minoan IA eseménye - megelőzi egyrészt Egyiptom hükszosz-kora, másrész - ezzel összefüggésben - a Khian hükszosz király kartusával ellátott edényfedő eljutása a Middle Minoan IIIAkori Knosszoszba. Ezekből az adatokból arra kellene gondolnunk, hogy a hükszosz-kor Kr. e. 1700-1600 között volt. Azonban ez nem egyezik sem a A C

14-mérések a hatvanas évek végére, hetvenes évek elejére jutottak el abba a stádiumba, hogy kalibrált eredményeiket komolyan lehessen venni. (A kalibráció csak annyit tesz, hogy figyelembe veszi azt a nyilvánvaló tényt, hogy a C

14

/C

12-arány a történelem során nem maradt állandó, hanem változott.) Azonban ekkoriban is még olyan nagytömegű mintára volt szükség a mérés elvégzéséhez, amennyit csak elszenesedett fadarabok tudtak szolgáltatni. Ilyen, Akrotíri pusztulásából származó mintákon végzett mérések Kr. e. 1559es (kalibrált) középértéket adtak eredményül, ±44 éves statisztikus hibával (LUCE 1969 52). A hibahatár (±) annyit jelent, hogy 66% annak a valószínűsége, hogy a keresett dátum az egyszeres hibahatárok - le-fel 44 év - közé, azaz 1603 és 1515 közé esik, és 95% annak a valószínűsége, hogy a kétszeres hibahatárok - le-fel 88 év -, azaz 1647 és 1471 közé. (A kapott dátum természetesen a fa kivágásának az időpontja.) A későbbi pontosabb - mérések ennél valamivel korábbi dátumokat adtak. A kiömlő láva által maga alá temetett famintából 1720-at határoztak meg, a szokásosnak mondható ±50 éves statisztikus hibával (a publikálatlan adatot idézi: HAMMER 1980). Különböző, Akrotíriből származó szerves mintákon elvégzett mérések 1760-1620 közé eső eredményeket adtak (MICHAEL 1976). Később, a '80-as években a mérési technika fejlődésével lehetővé vált ún. rövid életű, azaz lágyszárú növényekből származó minták (akár magvak) mérése is. Ilyen vizsgálatokkal 1670 és 1520 közé eső középértékeket sikerült mérni (idézi: CADOGAN 1987). A hükszosz főváros, Avarisz (ma: Teli el-Dab

c

a) területéről származó két faszénminta kalibrált korának Kr. e. 1735/1690 (±113 év), ill. 1750 (±43 év) adódott (SHAW 1985). Egy ettől független, de szintén hükszosz-kori mintán végzett mérés Kr. e. 1741-et (±194 év) adott eredményül (HASSAN - ROBINSON 1987). 156