Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)
Szalai Tamás: Mit tudunk mondani a Halomsíros-kultúra abszolút dátumairól?
szigorúan történeti úton kiszámolt kronológiával (hükszosz-uralom: Kr. e. 1609-1511), sem a Szóthisz-datálással (hükszosz uralom: Kr. e. 1650-1552). A C 14-adatoknak az a tulajdonsága, hogy szeretnek idősebbnek mutatkozni, mint régészeti összefüggésük, jól ismert, s néhány esetben katasztrofális méreteket ölt. 28 Faminták esetében ez részben nyilván magyarázható azzal, hogy a kérdéses fa már eleve rendelkezik egy bizonyos korral, mikor legújabbkori feltalálási helyére kerül. A probléma részletes elemzésére most nem vállalkozhatunk, csupán annyit tehetünk, hogy mindig pontosan jelöljük, hogy milyen típusú datálással (radiocarbon, történeti, Szóthisz stb.) értendő az adott dátum, s csupán azonos módon kapott időpontokat egyeztetünk egymással. Világraszóló tévedések adódtak ugyanis már abból, hogy az egyik terület radiocarbon adatait összehasonlították egy másik terület történeti adataival. 29 A Kárpát-medencében végzett C 14-mérések a théraihoz hasonló eredményeket a Koszideri-időszakra szoktak szolgáltatni. Mende-Leányvár Koszideri-időszakba tartozó erődített teli-telepének (kalibrált) radiocarbonkora Kr. e. 1570-1528-as középértéket adott, míg DunaújvárosKosziderpadlás hasonló korú mintája Kr. e. 1526-ot. Ebben az időszakban már számolnunk kell a Dunántúlon halomsíros jelenléttel, csakúgy mint Klárafal va-Haj do va Perjámosi-kultúrába tartozó teli-telepe életének végén. E lelőhely faszén-minta sorozatának C 14-mérései Kr. e. 1643-al záródnak, bár ismert egy ennél későbbi, Kr. e. 1521-et adó mérés is. (A mérésekhez Megvizsgálták az egyiptomi Középbirodalomból ismert, s a rá vonatkozó Szóthisz-dátum alapján Kr. e. 1872-re datált III. Szeszósztrisz fáraó halotti bárkáját. A mért eredmények középértékei kalibrálás után 2115 és 2070 között oszlottak el. Ugyanez a csúszás jellemző a többi középbirodalmi évszámra csakúgy, mint az óbirodalmiakra (LONG 1976). Vigyázni kell azonban az adatok értelmezésénél, mert vannak olyan kalibrációk - mint pl. a McKerrell-féle - amelyek hozzá vannak igazítva az egyiptomi Szóthisz-dátumokhoz. Egyik jellemző példája Renfrew-val esett meg, aki a Mükénéi kor történeti kronológiáját összehasonlította a britanniai Wessex-kultúra radiocarbon adataival, és bizonyítottnak látta, hogy a kettő nem lehetett párhuzamos (RENFREW 1968). Ma már tudjuk, tévedett: a kései Wessex-kultúrába tartozó Earls Barton és Hove tőrös sírjaira kapott Kr. e. 1500 körüli kalibrált radiocarbon adatok (RENFREW 1995, 108) éppenséggel semmilyen ellentmondásban nincsenek a thérai vulkánkitörés esetében Kr. e. 1600 körül sűrűsödő adatokkal. A „kronológiai törésvonal" nem Wessex és Mükéné, hanem a történeti és a radiocarbon kronológia között van. KOVÁCS 1973 A QUITTA-KOHL 1969. O'SHEA 1992. Közli: FORENBAHER 1993. 157