Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Fischl Klára: A Gerjen-csoport kritikai vizsgálata

vette a helyi temetkezési szokásokat és így kialakultak az urnás rítusú gerjeni temetkezések. Mint láttuk a csontvázas temetkezések esetében nem a leletanyag, hanem a rítus maga volt az alap, hogy e sírokat a Gerjen-csoporthoz kössék, mivel a bennük talált minimális leletanyag nem a Perjámos-kultúra gerjeni vagy szőregi csoportjához sorolható. Az imént említett urnasírok esetében azonban nem a rítus, hanem csak a sírban talált kerámia - egy nagyméretű perjámosi eredetű tárolóedény - megléte az alapja e síroknak a Gerjencsoporthoz való sorolására. A rítus ezekben az esetekben a vatyai rítussal egyezik (urna, bögre, fedőtál). A perjámosi edény urnaként való alkalmazása mellett további vatyai mellékleteket találhatunk a sírokban. Amennyiben ez a temető nem foglalna el különleges helyet a három eltérő rítus és a három különböző kerámiafajta jelenléte miatt, az ilyen esetekben importkerámiával ellátott vatyai sírokként értelmezné a kutatás a tárgyal temetkezéseket. Ezen értelmezési mód pedig nem kizárt a kelebiai temető esetében sem. Tárgyi hagyaték - Tipológia Mivel a Gerjen-csoportnak önálló temetője nem ismert és csak kis számú telepet sorol ide a kutatás, a leletanyag tipológiai értékelésében fő szerepet játszottak azok a vatyai lelőhelyek, melyeken a leletanyag egy részét gerjeni importként értékelték. Minden esetben ide sorolja a kutatás a kantharosz edényeket, a csőtalpas hullámos peremű tálakat, az alul többszörösen körbefutó kannelúrákkal ellátott tálakat, az un. szőregi típusú urnákat (= hármas testtagolású tárolóedények és vattina tárolóedények) a Soroksár-Surcin típusú ún. pillar urn-okat, az idegen formájú, girlandmintás csészéket és a már fentebb említett számos díszítőmotívumot. A Soroksár-Surcin típusú urnákat Kovács Tibor a Vatyakultúra koszideri korú Rákospalota-fázisába sorolja, mellyel Bóna István is egyetért. Az újabb kutatás a karélos peremű tálaknak a Halomsíros-kultúrával való kapcsolatát hangsúlyozza. Az edények aljának kannelurázása, a csőtalp megjelenése és a korábban egy kultúrához köthető díszítőmotívumok 14 BÓNA-NOVÁKI 1982, 72-73. 15 SOROCEANU 1991, 81, 95, Abb. 25. 138