Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Fischl Klára: A Gerjen-csoport kritikai vizsgálata

elterjedése más kultúrák fazekasművességében mind a koszideri korszak egységesedő kerámiaművességének stílusjegyei. Az előbbiek éppúgy nem alapelemei a Perjámos-kultúrának mint a Vatyának, megjelenésük mindkét kultúra edényein tehát egy korszak sajátosságaként értelmezhetők, nem pedig átvételként egyikből a másikba. A hármas testtagolású edények Perjámoskultúrához való sorolását magam támasztottam alá, kiemelve, hogy míg az ilyen edények több vatyai lelőhelyről kerültek elő, addig mennyiségben a perjámosi lelőhelyeken jelennek meg nagyobb számban. Vatyai lelőhelyeken való előfordulásuk oka, hogy kiválóan alkalmasak a Vatya-kultúra temetési szertartásaihoz. A tárgyal edénytípusok és díszítőelemek (ansa lunata, ansa cornuta, speciális peremkiképzés) megtalálhatók a Vattina-kultúra kerámiaművességében is, sőt számosat közülük a Perjámos-kultúra hagyatékában vattinai eredettel magyaráznak. A vizsgált területen - Duna-Tisza közének déli területe, Bácska, Szlavónia, Szirmium - a Vatya-kultúra déli szomszédja éppen ez a Vattinakultúra, melynek sem kerámiahagyatéka, sem tipológiája, sem elterjedési területe, sem életének kezdete és vége nem tisztázott pontosan a szerb kutatásban. A koszideri korszakban biztosan jelen van az említett területen és kapcsolata van a halomsíros népelemekkel is éppúgy, mint a mészbetétes kerámia kultúrája délre vándorló északi és déli csoportjaival. A kelebiai temető gerjeni leletei közé sorolt tárgyak közül a karélos peremű tálnak és a 60. illetve a 96. sír urnájának párhuzamai megtalálhatók a mosorin-feudvari/ mozsor-földvári (YU) leletanyagban. E lelőhelyet a Vattina-kultúra telltelepeihez sorolhatjuk. A 41. sír korsójának vattina karakterét pedig eddig sem tagadta a kutatás. Megállapíthatjuk tehát, hogy a gerjeninek meghatározott kerámiaáruk egy csoportja a kutatás jelenlegi állása szerint a Perjámos-kultúrával hozható összefüggésbe - ezek a hármas testtagolású tárolóedények - míg a másik csoport kifejezett vattina kapcsolatokat mutat. Elterjedési terület: A csoport leletanyagának elemzése során említett szeremlei temető leletanyagában nagy számban megtalálható ún. lovasi típusú edényeket a Vattinakultúra hagyatékába sorolhatjuk. így e temető csontvázas sírj ai nem a Gerj en16 P. FISCHL 1997, 94-98. HÄNSEL-MEDOVIC 1992, Taf. 7/9-10, 8/6-7; 18/4; 19/1; 25/1, 7; 27/2-3. 18 BÓNA 1975, 114, Taf. 69/17. 19 Ez úton mondok köszönetet Bóna Istvánnak és Kiss Viktóriának, hogy a szeremlei temető fennmaradt fotótábláiba betekintést nyerhettem. 139