Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Poroszlai Ildikó: Százhalombatta bronzkori története a legújabb ásatások tükrében: SAX project és előzményei

helyiségnek a szélességét: 220 cm, hosszúságát: 560 cm, ami az épület szélességétjelenti. Az ÉNY-DK irányítású, két helyiséges agyag falú nyeregtetős ház lekerekített sarka ugyanott van mint az előző házé, ami azt jelenti, hogy a két korszak - Vatya-Nagyrév kultúra - határán nem építették át a telepet. A korábbi 19. és az egykorú 20, 21. sz. gödrök és számtalan apró karólyuk, nagyobb cölöplyuk azonosíthatók a felszínen, A külső és belső járószint egyaránt nagyon hamus. A vezető edény forma a 3 fülű, ívelt vállú, erősen kihajló peremű fényes, fekete, díszítetlen tál, vallanak törésvonalát néha árkolás is hangsúlyozza. Megvan még a korábbi, Szigetszentmiklósi típusból öröklődött, hosszított nyakú, díszítetlen korsó is.

19 Gyakori a pácoló edény, a hombár benyomkodott borda-és seprődísszel.

20 Az elválasztó elem, a mészbetétes kerámia, ebben a szintben jelenik meg először. V/b. szint: Az ásatás idején nem tudtuk, az alaprajzok tanulmányozása során azonban kiderült, hogy ez egy különálló szint és ház, mely szerkezetileg és építéstechnikailag ugyanolyan, mint a felette lévő. 270-290 cm mélyen, 540 cm szélességben jelentkezett. 20 cm-rel keskenyebb mint a felette levő ház, a dny-i falat nem találtuk meg, csak a padló széle jelzi a ház szélét. A házat három korábbi gödör és a korabeli 22. sz. gödör meglehetősen rombolta A házon kívül, a dny-i sarkánál egy nagy bronzöntő kemence maradványait találtuk, bronzsalak és fújtatócsövek társaságában.

21 Megfigyelhető volt, hogy lefelé haladva mennyiségileg csökkent a kerámia. Ebből a szintből indult még a 24,25. sz. gödör, sok szép nagyrévi és mészbetétes kerámiával. VI. szint: a telep legkorábbi megtelepedési rétege az őshumusz felett. Itt tártuk fel a legszebb házat, amit később a Régészeti Parkban rekonstruáltunk.

22 19 POROSZLAI 1992, LV. t. 2., LVI. t. 2. 20 POROSZLAI 1992, LV. t. 2, LVI. t. 2.; SCHREIBER 1981, Abb. 15. sz. a-b. 21 POROSZLAI 2000, 19, Fig. 10. 22 POROSZLAI 1999, 381-385. 103