Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

H. Kelemen Márta: Az Esztergom–Kossuth Lajos utcai későkelta fazekaskemencék

Az Esztergom-Kossuth Lajos utcai későkelta fazekaskemencék H. Kelemen Márta (Balassa Bálint Múzeum, Esztergom) 1994/95-ben a város központi részén, a Kossuth L. utca 14-18. számú lebontott lakóházak helyén új építkezést megelőző régészeti kutatásokat végeztünk. A tervezett épület ill. az épület egy része alatt létesítendő mélygarázs helyét az építtető cég (OTP Ingatlan Rt. - Tatabánya és Egominvest Kft. - Esztergom) 200 cm mélységig gépi földmunkával termeltette ki. A 2 m mélyen megkezdett régészeti kutatás az újkori pincékkel-gödrökkel összeszabdalt területen sok évszázad egymásra települt és ezért gyakran egymást metsző objektumait tárta fel a bronzkortól a törökkorig bezárólag. Már korábban is ismeretes volt, hogy a középkori királyi város területén nagy kiterjedésű későkelta település maradványai húzódnak,

1 feltárásukra azonban csak új építkezést megelőzően kerülhet sor, mivel a telep teljes egészében beépített területen fekszik. A Kossuth u. 14-18. szám alatti telken 2 lakóház részletét, 10 gödröt és 5 fazekaskemencét tártunk fel, a nagyszámú leletanyagból jelenleg a fazekaskemencék anyaga kerül bemutatásra. A KEMENCÉK LEÍRÁSA: 1. kemence: A boltozat -320 cm mélységben jelentkezett, 4 cm vastag fala átlag 10 cm magasan maradt meg, a K-i oldalon 66 cm hosszan hiányzott. Nem egészen szabályos kör alakú, ÉK-DNy felé átméró'je 230 cm, K-Ny-i irányban 210 cm. A rostély nem maradt épségben, Ny-i felében középen egy 70 x 56 x 60 cm-es részen, K-i felében egy 144 x 16 cm nagyságú területen hiányzott, a K-i rostély leszakadt darabját a K-i fűtó'csatornában találtuk meg, a Ny-i rész hiánya a 29. számú későrómai gyermeksfr beásásakor keletkezett. A rostély tapasztása helyenként két rétegű volt, ami javításra utal és egyben arra, hogy a kemencét többször, hosszú ideig használták. A rostélylyukak 4-6 cm nagyságúak. A tűztér középső 30 cm széles agyag válaszfala ill. a tűzcsatornák É-D-i irányúak, de a csatornák, a tüzelőnyílás és az égetőtér közötti szakaszon nem É-D-iek, hanem DNy-i irányban kissé elhajlanak. A tűzcsatornák a rostély alatt 70 cm szélesek, 36 cm magasak, a fűtőnyílások 50 cm szélesek. A fűtőnyílások a 2. számú kemencével közös fűtőgödörbe nyílnak, a nyílások körül hamus, alul kemény vörösre égett, 56x30 cm nagyságú ovális felület volt. A kemence fűtőnyílásai magasabban helyezkedtek el, minta 2. kemence nyílásai, aljuk -410 cm mélyen volt. (1. kép) 2. kemence: megközelítőleg Ny-K-i irányú, szája K-felé néz. Az 1 cm vastag boltozat többnyire kifelé dóit, 3-8 cm magasan maradt meg. D-i oldalán 76 cm hosszan hiányzott, mivel a 28. számú Árpádkori gödör beásásakor elbontották. A repedezett rostély átmérője 160x150 cm, és DK felé kissé lejtett. A rostélyt kétszer tapasztották, az 1. tapasztás rostélylyukai 4 cm nagyságúak és a fűtőcsatornák felett körkörösen helyezkednek el. A 2. (későbbi) tapasztáskor a rostély felületet megváltoztatták: D-i felé1 MRT 5. 1979, 128., 8/3. lh. 89